Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

222 SZELEVENY vármegyei monográfia az iparosokról és a kereskedőkről ugyanezt az adatsort közli.

115 Lényeges változás a felszabadulás után sem következett be ezen a téren. Továbbra is 3 szatócsüzlet (a Gobula-féle, a Tőkés-féle butéliás kimérés és a Korcsog-féle), illetve az 1947-ig működő Hangya szövetkezet boltja képviseli a kereskedelmet, az iparosok száma pedig 12. Megoszlásuk a következő: 1 borbély, 1 hentes és mészáros, (később 2-re emelkedik), 3 cipész, 1 pék, 2 kovács, 3 kádár, 1 asztalos.

116 A községben 1960-ig továbbra sincs iparvállalat, szövetkezeti üzemegység is mindössze egy van, a Szolnok és Környéke Bőripari KTSZ Cipőjavító részlege, de ez is csak 1966-tól kezdi meg működését.

117 A Hangya szövetkezet üzletét 1948-tól a Földműves Szövetkezet helyi üzlete veszi át. Új részleget is nyit, a volt Gobula-féle boltban ruházati szaküzlete kezdi meg működését. Majd amikor az MKP helyi szervezete új épületbe költözik, helyiségeit ugyancsak az FMSZ szerzi meg. Az évek folyamán a szövetkezet bolthálózata tovább bővül, előbb a Haleszban, majd a Réten nyitnak újabb egységet. Ezekre feltétlenül szükség is van, mivel 1952^ben a község utolsó magánkézen lévő szatócsüzlete, a Korcsog István-féle bolt is bezár. 1960-ban a szelevényi kereskedelmi hálózatban 11 fő dolgozott.

118 9. A reformáció viszonylag korán eljutott Szelevény községbe. Ezt csupán egyetlen vonatkozó adat esetén is bizton állíthatjuk: 1664-ben a kerület Szentandrási Pál lelkészt küldi Szelevényre.

119 1571-ben a török defter a falu templomát is feljegyzi. Amint láttuk, Szelevény katolikus lakosokkal települt újjá, kezdetektől van azonban református népessége is. 1809-ből ismert először lakosságának vallási megoszlása. Ekkor Szelevényen (Istvánháza, Halesz, Öthalom, Vadaskert) 22 református, 609 katolikus és 3 zsidó vallású élt. A reformátusok a debreceni egyházkerület részeként a kunszentmártoni anyaegyházhoz tartoznak 1925-től, korábban Szenteshez, Földvárhoz kapcsolódtak. Katolikus egyházilag Szelevény már az 1784. évi Canonica visitatio szerint a csépai egyház filiája, és az marad 1910-ig.

120 Az egyházi szolgálatért a filiák is közismerten -párbérjárulékot adtak, így Szelevény is a csépai papnak. 1854. szeptember 5-én kelt levelében a csépai plébános a következőket kéri a szelevényi elöljáróságtól: szelevényi híveimnek tudtára adni szíveskedjék, hogy a papi, kántori és harangozói járulékok befizetésére szeptember 9. napját tűztem ki, és a szelevényi községházhoz okvetlenül bevigyék az esedékes járandóságokat. „A Conventios Cselédek, s feles földet munkálok búzát, a Takarásból élők árpát vagy zabot, a takarástól tán betegség miatt elmaradott szegények 1 forint 36 krt, úgy az özvegyek 48 krt." A levélben a birtokosok egyházi adójáról nem történik említés. 1905-ben rátértek a vagyonaránylagos adózásra. Az új egyházi adó a mindenkori állami adó 5%-át tette ki. Erre rászámolták még külön az iskolai adót (20-40%) és a természetbeni szolgáltatásokat.

121 1911-ben készült el 92 ezer korona költséggel neogótikus stílusú, egészen új keletű katolikus temploma, s ez az önálló egyházközségi élet tényleges kezdetét is jelentette. Csáky püspök így az 1908-ban szervezett helyi káplánságot plébániává emelte. A szelevényi iskolaszék működésére 1926-ból van adatunk. A lakosság felekezeti megoszlása az alábbiak szerint változott: 1837-ben 413 római katolikus, 23 református és 13 izraelita vallású lakja; 1891-ben 2172 a római katolikus, 143 a református és 26 az izraelita hitűek száma; 1941-ben pedig 2340 római katolikus mellett 98 református és 2 evangélikus felekezetű lakos él Szelevényen, ill. pusztáin.

122 Az iskolai oktatásra vonatkozó első adatunk az 1851. évhez kapcsolódik: „az iskola keletkezőben" van, jegyzi meg Palugyay Imre. 1855-ben állapodnak meg véglegesen a falu vezetői a csépai plébánossal a feltételekben, s Szelevény egy tanítói állást kap. Az iskola építése azonban az anyagi nehézségek miatt elhúzódik.

123 A földbirtokosok nem tartották fontosnak az oktatás elősegítését, sőt gátolták munkásaikat még a vallási tanítások elérésében is. A plébános 1852. november 2-i, Szelevény község fő-