Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZANDASZŐLŐS 189 Tanulók és nevelők számának alakulása a szandaszőlősi iskolákban:

121 Év Tanulók száma Tanerők száma 1951-1952 414 11 1955-1956 382 13 1958-1959 425 15 1961-1962 527 13 Szandaszőlős lakosságának iskolai végzettsége 1960-ban:

122 6. életévüket Általános iskola Középiskola p betöltött Analfa- f,

olva

. nwtsílvát véo

P7

te Főiskolát bv lakosok béta lr-°

lvas osztályát végezte végzett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1960 2569 149 10 1146 806 370 33 43 12 A dolgozók általános iskolai oktatása a településen 1949-ben kezdődött meg.

123 Óvoda létesítését már 1927-ben tervezték,

124 de a község első napköziotthonos óvodája végül is csak 1957-ben nyílt meg.

125 A felszabadulás előtt Szandapusztán Gazdakör és Katolikus Népkör működött.

126 Az 1950-es években a Gazdakör épületében kultúrotthont létesítettek. Az önálló művelődési ház megépítésére azonban csak 1961ben került sor.

127 Tenyőszigeten a két világháború közt szintén működött GazdakörOlvasókör. Ez az egyesület 1956 után újjáalakult. Épülete a kulturális rendezvényeknek is helyt adott.

128 Szandaszőlősön az 1950-es évek elején keskenyfilmes mozit és népkönyvtárat létesítettek.

129 Ezeket az intézményeket az egykori Gazdakör épületében helyezték el. A moziban 1961-ben 400 előadást tartottak és 165 filmet vetítettek. A látogatók száma 37 347 volt.

130 A község sportéletéről kevés adatunk van. 1927-ben Szandapusztán a szolnoki Attila SE úszó, birkózó és más szakosztályokat létesített.

131 Az 1950-es években a Szandaszőlősi Sportkörön belül labdarúgó szakosztály működött.

132 10. A rendszeres orvosi ellátás a felszabadulás után kezdődött meg. A szolnoki körzeti orvos kezdetben hetente egyszer tartott rendelést. 133

Bár az 1950-es évek elején orvosi lakást is kialakítottak, állandó, helyben lakó körzeti orvost csak 1955-ben kapott a község dr. Szántó Andor személyében.

134 Hatóságilag kinevezett bábaasszony az 1910-es évek eleje óta működött Szandapusztán.

135 A vízellátás a település benépesítésétől kezdve komoly gondokat okozott a lakosságnak. Az ásott kutak vize salétromos és jórészt fertőzött, emberi fogyasztásra alkalmatlan volt. A szolnoki városi tisztiorvos állandó sürgetésére 1943-ban a központi iskolánál artézi kutat fúrtak. A 175 m mély kutat az eliszaposodás miatt már 1947-ben fel kellett újítani.

136 1958-ig összesen hat artézi kutat, három kül- és három belterületi kutat létesítettek. Ezek közül azonban csak kettő közkút. Három kút közületi, egy pedig magántulajdonban volt. A község vízellátásának módja egyedi és közkutas.

137 Bár 1962-ben kúttársulat alakult, a vízvezeték-hálózat kiépítését ekkor még nem sikerült megoldani, mert a megnövekedett terhelést a helyi vízmű kapacitása nem bírta volna el.

138 Csatornahálózat nem létesült Szandaszőlősön.

139 A közvilágítás 1927-ben, a háztartások villamosítása pedig 1928-ban kezdődött meg. A települést ellátó fővezetéket az 1925-ben megépített szolnok-tiszaföldvár-cibakházi távvezetékből ágaztatták le. A szandapusztai fogyasztók 1929-től a salgótarjáni hőerőműtől kapták az áramot.

140 A település külterületi részeit azonban nem villamosították. Villanyhálózat és közvilágítás 1962-ig is csak a Vörösmező Tsz központ-