Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
SZANDASZŐLŐS 183 dapesten laktak és az uradalmat bérbeadták. 37 Személyes kapcsolatok Szandapusztához nem fűzték őket. A birtokot az 1920-as, 1930-as években Geiger Jenő bérelte, aki a vármegye gazdasági életének irányításában is jelentős szerepet játszott. 38 A tsz-szervezés Szandapusztán jóval korábban megkezdődött, mint más Szolnok megyei településen. A helyi szegényparasztok és nincstelenek a szandai uradalom területén már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején termelőszövetkezetet akartak alakítani. Tervük valóraváltását azonban az intervenciós megszállás megakadályozta. A gazdasági válság éveiből jelentős munkásmozgalmi tevékenységről van tudomásunk Szandáról. Kiss János szabósegéd illegális kommunistaként 1930-ban a szandai szőlőkben röpcédulákat terjesztett. Ugyanebben az évben karácsonykor Kiss János, Fancsali Mátyás és Kecskés Imre megalakították a KIMSZ szandai sejtjét. A kis csoport 1931. január l-jén már gyűlést tartott, melyen Zsemlye Ferenc, a KMP szolnoki kerületi bizottságának összekötője volt az előadó. A szandai ifjúkommunisták újabb röpiratterjesztéseket terveztek, de időközben a sejt tagjait a rendőrség letartóztatta. 39 Szandapuszta az 1920-as évek végéig semmiféle közigazgatási önállósággal nem rendelkezett. A 33.307/1927. számú belügyminiszteri rendelet azonban a községek és városok kötelességévé tette, hogy a külterületi települések közigazgatását a helyi viszonyoknak megfelelően szervezzék meg. Ennek értelmében a közel 2000 lakost számláló Szandapuszta közigazgatási teendőinek ellátásával egy tisztviselőt bízott meg a szolnoki képviselőtestület, aki kéthetenként a szanda elemi népiskolában közigazgatási napot tartott és a lakosság ügyeit a helyszínen intézte. 40 Orosz György iskolaigazgató pedig a pusztabírói feladatok ellátására kapott megbízást. A postai ügyek intézésére egy levélhordót alkalmaztak. 41 Ebben az időben már rendőrőrs is működött Szandán. 42 A település felszabadulásának időpontja nem egészen tisztázott. A 303. szovjet hadosztály (II. Ukrán Front) felderítői 1944. október 24-én érték el Szandapusztát. 43 A felszabadulás azonban egyes források szerint október 25-én következett be, amikor a németek a szolnoki keleti hídfőt kiürítették. 44 Más források 1944. október 26-ra teszik a szovjet csapatok bevonulásának dátumát. 45 Az 1945. évi földreform végrehajtása után néhány hónappal a kisbirtokosok 1700 kh kiosztott szántó megműveléséhez termelőszövetkezetet alakítottak. 46 Bár a közös gazdaság még nem bizonyult életképesnek, az önálló és korai kezdeményezés mindenképpen figyelemreméltó. Az egy tagban lévő, volt uradalmi szántón előnyösebbnek ígérkezett a közös művelés. Valószínűleg a szőlőműveléssel járó közös munka hagyományai is erősítették az összefogás gondolatát. A terület önálló községgé szerveződése 195l-re fejeződött be. A 4300 kh területű Szandapuszta levált Szolnok várostól és az addig Törökszentmiklóshoz tartozó Tenyősziget pusztával, valamint a Derzsi-gát elnevezésű határrésszel egyesült. Az új község a már régebben használatossá vált Szandaszőlős nevet kapta. 47 A községgé alakulás nem volt zökkenőmentes. A tenyőszigeti lakosok szívesen elszakadtak ugyan a távoli és nehezen megközelíthető Törökszentmiklóstól, de a szandapusztaiak, vagyis a község lakosságának zöme nem értett egyet a várostól történő elválással. Szandaszőlős fejlődését, áruellátását és közlekedését biztosabbnak látták volna, ha a település továbbra is Szolnokhoz tartozik. 48 Az új község faluszerű, sűrűbben lakott magjához több külterületi lakott hely kapcsolódott: Beké, Cseberér, Kocsoros, Ószanda, Rokkantföld, Szandalapos, Tenyősziget, Újszanda, Holt-Tiszapart. 49 Az önállóvá vált község első tanácselnöke Fancsali Mátyás volt. 50 1950-ben alakult meg a Vörösmező Termelőszövetkezet. A 15 tag 70 kh földterületen gazdálkodott. 51 1962. február 17-én a település két közös gazdasága, az Aranykalász és a Vörösmező fuzionált. A Vörösmező néven egyesült termelőszövetkezet 361 tagot számlált, területe 4195 kh volt. 52
