Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szandaszőlős 1. Szandaszőlős község a megye nyugati részén, Szolnok és Rákóczifalva közt fekszik. A települést északról a Holt-Tisza, nyugatról az élő Tisza határolja. Talaja változatos. A község keleti részén a réti csernozjom, a Tisza árterületén a réti öntéstalaj, a település magasabban fekvő, központi részén a homokos talaj jellemző.

1 Lakóinak száma 3019 fő, ebből külterületen él 972 fő, népsűrűsége 46,6, területe 6473 kh, lakóházainak száma 764, lakásainak száma 875.

2 2. 1075: Zunde,

3 1470: Zonda,

4 1571: Szonda,

5 1799: Szanda,

6 1828: Szanda,

7 1851: Szanda,

8 1854: Szanda,

9 1865: Szandai puszta,

10 1926: Szandai szöllők,

11 1944: Szandaszöllő,

12 1951: Szandaszöllős, 1962: Szandaszőlős.

13 Kettős összetételű szó: a) Előtagja ősi magyar, esetleg szláv személynévből származik, b) Utótagja a szőlőművelők lakóhelyére utal.

14 Végleges nevét a település 1951-ben, a községgé alakulás idején kapta.

15 3. A község területén végzett ásatásokkal gazdag régészeti leleteket tártak fel. A repülőtér és a Kiss János út környékén szórványos neolit anyagot gyűjtöttek össze. Az 1976-1978 között folytatott ásatások a Körös-kultúrához tartozó korai élelemtermelő közösségnek egy körülbelül 120 x 40 m kiterjedésű telepét, illetve annak mintegy 60%át, közte hat lakóház maradványát tárták föl. A házakból nagy mennyiségű csonteszköz, tű, orsónehezék, szarvasagancsból készített földművelő eszköz került elő. Az átfúrás nélküli kőbalták elsősorban famegmunkálásra, erdőírtásra voltak alkalmasak. A korai neolitikus kultúrák vallásos életének sajátos emlékei a női alakot mintázó agyagszobrok, idolok. Ilyen idoltöredéket a szandai ásatások során is találtak.

16

1955-ben a Netovább csárdánál szarmata cserépbögrét, cseréptégelyt, urnát, ékszereket, a repülőtér területén pedig szarmata gyöngysort találtak a régészek. Az 1950-es évek közepén egy 194 sírból álló gepida temetőt is feltártak Szandaszőlősön.

17 A sírokból előkerült nagyszámú edény között kézzel formált és korongozott tárgyak egyaránt voltak. A korongolt edényeket bepecsételt mintával vagy vonalas hálórendszerrel díszítették. A női sírok mellékletei között a korszak gepida ötvösművészetének remekeit, ezüstből, bronzból, ritkán aranyozott ezüstből készült, ékkővel díszített csatokat találtak.

18 Nagyszandán, a község Rákóczifalvával határos részén Árpád-kori leletanyag került napvilágra.

19 A községhez tartozó Tenyőszigeten középkori alabárdot találtak a földben.

20 Eredetileg puszta. A múlt században két csárdája nevezetes mint út mellett fekvő pihenőhely. Kertes területté válik, s főleg a gyümölcs, kisebb mértékben szőlő termesztése jellemzi. Ideiglenes présházakkal (kunyhó) települ be először, majd szabálytalan alaprajzú, állandó lakásokat is befogadó kertes területté fejlődik, később már szabályos utcákkal. Kunyhói a múlt században egyosztatúak. Házai között sok a társas életet szolgáló, különböző stílusú épület. Szőlőtermesztése tipikusan homoki, a Tisza jobb partjának szőlőművelési hagyományaival és eszközanyagával mutat rokonságot (Abony, Vezseny, Tiszavárkony, Tiszakécske). A kijáró népessége sajátos szokásokat nem alakított ki. Egyedül a polgári jellegű (iparos, tisztviselő) szüretek voltak jellemzőek, illetve a szőlő védőszentjének, Szt. Orbánnak egyházi ünnepe. Elterjedtek voltak a cigányzenés szórakozási alkalmak is. Hiedelem- és szokásvilága nem mutat jellegzetességet, Szolnok város lakosságának, és a környékből beköltözött tanyasiaknak egységgé nem formálódott keveréke.

21