Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

168 SZAJOL ződés értelmében Borffőy Bory György 600 tallér fejében engedélyezi a falu minden lakosa számára a nemességszerzést: „... mint örökös nemes emberek azon falut minden hozá tartozandó határaival szabadossan élhessék, mint örököt úgy bírhassák."

87 Földbirtokkal e nemesi faluban csak a nemesek, a földesurak rendelkeztek. 1728-ban határában a négy Hegedűs család négy zsellér kézirobotját is igénybe véve mindössze 40 köblös szántót tudott megművelni. Igen kevés igásállattal rendelkeztek s csak egymással összefogva „cimborában" tudtak szántani, gyepet feltörni. Rétjük sem volt elegendő. Élelmüket inkább a Tisza Tinóka nevű ágában gyakorlott halászat, épület- és tüzifaszükségletükét pedig a kis füzeserdő és nádas biztosította.

88 Hasonló a helyzet 1770-ben, amikor az úrbérrendezés előkészítése során felvett kilenc úrbéri kérdőpontra adott „feleletekből" a következő derül ki: mi, szajoli zsellérek „nem önmagunk házaiban, hanem földesuraink házaiban általában lakunk, semmi szerződés alatt sohasem voltunk. Adózásunk a házaktul áll egy forintbul. Szántóföld nincs ezen határban, földesuraink is más határokbul pótolják ezen szükségüket. Semmi külső vagy belsőházhelyünk nincsen. Mivel járó marháink sincsenek, robotot sem teszünk, hanem kézimunkát, amikor kívántatik. Semminemű termésünk nem lévén, dézsmát nem adunk, pénzbül vagy termésbül való adományokat sem."

89 A gazdálkodó kisnemeseken kívül csupán 6 zsellér lakott ekkor a faluban. Úrbéri föld nem lévén, az 1771. évi úrbérrendezés a nemesi ingatlanokat nem érintette. 1788-ban is csak nemesi szántók találhatók a falu határában, úrbériség egyáltalán nincs. A nemesi szántóföldek összterülete ekkor 321 kh, ez 41 gazdálkodó kisnemes között oszlik meg, közöttük 26 Hegedűs nevű. Száz holdon felüli birtok nem volt.

90 II. József népszámlálása szerint a lakosság társadalmi megoszlása:

91 Pap Nemes 89 Tisztviselő Polgár 1 Polgár és paraszt örököse 1 Paraszt Zsellér 57 Egyéb 9 Szabadságolt katona 2 1-17 éves sarj 65 Egvütt 224 Nők 233 Jogi népesség 457 Egyértelmű a nemesek többsége, akik közül 1809-ben 42 volt nemesi felkelésre kötelezett.

92 Az 1828-ban készült országos összeírás szerint is csak 18 szabados (libertinus) hazátlan zsellér élt nemesek között. 1847/48-ban 44 volt a hazátlan zsellérek száma, telkesnek minősített 84 főt az összeírás, de ez nem jobbágyokra, hanem nemesekre vagy szabadosokra vonatkozik.

93 Mivel e nemesi határban úrbéri telektartozékok nem voltak, az 1848-as jobbágyfelszabadítás nem érintette a tulajdonviszonyokat. Ám a nemesi közlegelőt mégis felosztották és egymás között birtokarányosítást és tagosítást tettek.

94 A XIX. század utolsó harmadában a határ szűkössége és a nemesi birtokok felaprózódása miatt egyre nehezebbé vált a szajoliak élete. Kovacsóczy István tiszapüspöki plébános írta, hogy a kuriális nemesi falunak a szajoli Fejér család a földbirtokosa, rajta kívül a Hegedűs, Lajkó, Török nevű családok birtokolják a falu határát úgy, hogy a legtöbbnek csak egy-két holdja, vagy csak háza van. A lakosság más