Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szajol 1. A Tisza bal partján települt község, Szolnoktól 9 km-re, eredetileg a Szolnok­Debrecen vasúttól és műúttól kissé távolabb feküdt. A régi falumag mellett a húszas évektől dinamikusan fejlődő, úgynevezett vasutastelep jött létre. A 4. számú főút így ma kettészeli a községet. Élő vize a Tisza, északról meg a Pete-szigetet körülölelő, ter­mészetesen lefűződött morotva határolja az ófalut, délről, délnyugatról az alcsi-szigeti holtág bal partja a határ Szolnok és Szajol között. Talaja fekete és sárga agyagos. Csaknem egész határa egységesen réti öntéstalaj, délkeleti részén kis réti csernozjom folttal. 1 Lakóinak száma 1960-ban 3502, ebből külterületen él 338 fő; népsűrűsége 94,7, határterülete 6425 kh. Lakóépületeinek száma 868, lakásainak száma 982. 2 2. 1261/71: Zoyli, 3 1332/37: Zayl, 4 1399: ZayhV 1463: Zayol, 6 1490: Zayol, 7 1560/61: Zaiol, 8 1568: Sayol. 9 1571: Szajol, 10 1628: Szayoli, 11 1660: Zayol, 12 1731: Szaiol, 13 1737: Szaiol, 14 1741: Szaioll, 15 1747: Szajol,« 1787: Szajol, )7 1799: Szajol, 18 1828: Szajol (Tisza), 19 1837: Szajol, 20 1864: Tisza Szajol, 21 1879: Szajol, 22 1895: Tisza Szajol, 23 1910: Szajol. 24 Valószínűleg puszta személynévből magyar névadással keletkezett földrajzi név. Kun, besenyő vagy ótörök előzményre gondolhatunk az oszmán török soylu 'nemes, előkelő' szó alapján. Mint puszta személynévből keletkezett név kora Árpád-kori le­het. 25 Mai köznyelvi alakja Szajol. 3. Szajol-Felsőföldön a Körös-kultúra időszakából telepásatás során cölöpszerke­zetes, paticsfalú házat tártak fel. Ugyaninnen egy nagy és több kisebb élelemtároló edény, stilizált emberi figurával díszített, körülbelül 100 liter űrtartalmú hombár, put­tony alakú edény, agyag oltártöredékek, csésze, palackedény, fazék, tál, csonteszkö­zök, csiszolódarabok, hálónehezék, patics darabok kerültek elő. A Tinóka-ér vasúti felüljáró nevű lelőhelyen is a Körös-kultúrából származó orsókarika, mécses, edénytö­redékek, háló- és szövőszéknehezék, csiszolókő és kova került felszínre, míg a Szajol­Pusztaszuri közötti vasúti őrháznál neolitkori idol, obszidián, kova, fenő- és csiszoló­kő, valamint edénytöredékek bukkantak fel. A két utóbbi lelőhelyen terepbejárások során rézkori, illetve bronzkori, a tiszapolgári kultúrához tartozó edénytöredékeket és a nagyrévi kultúra jegyeit hordozó bögrét találtak. A század elején a Szajol-Korongi

Next

/
Thumbnails
Contents