Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Szajol 1. A Tisza bal partján települt község, Szolnoktól 9 km-re, eredetileg a SzolnokDebrecen vasúttól és műúttól kissé távolabb feküdt. A régi falumag mellett a húszas évektől dinamikusan fejlődő, úgynevezett vasutastelep jött létre. A 4. számú főút így ma kettészeli a községet. Élő vize a Tisza, északról meg a Pete-szigetet körülölelő, természetesen lefűződött morotva határolja az ófalut, délről, délnyugatról az alcsi-szigeti holtág bal partja a határ Szolnok és Szajol között. Talaja fekete és sárga agyagos. Csaknem egész határa egységesen réti öntéstalaj, délkeleti részén kis réti csernozjom folttal.

1 Lakóinak száma 1960-ban 3502, ebből külterületen él 338 fő; népsűrűsége 94,7, határterülete 6425 kh. Lakóépületeinek száma 868, lakásainak száma 982.

2 2. 1261/71: Zoyli,

3 1332/37: Zayl,

4 1399: ZayhV 1463: Zayol,

6 1490: Zayol,

7 1560/61: Zaiol,

8 1568: Sayol.

9 1571: Szajol,

10 1628: Szayoli,

11 1660: Zayol,

12 1731: Szaiol,

13 1737: Szaiol,

14 1741: Szaioll,

15 1747: Szajol,« 1787: Szajol,

)7 1799: Szajol,

18 1828: Szajol (Tisza),

19 1837: Szajol,

20 1864: Tisza Szajol,

21 1879: Szajol,

22 1895: Tisza Szajol,

23 1910: Szajol.

24 Valószínűleg puszta személynévből magyar névadással keletkezett földrajzi név. Kun, besenyő vagy ótörök előzményre gondolhatunk az oszmán török soylu 'nemes, előkelő' szó alapján. Mint puszta személynévből keletkezett név kora Árpád-kori lehet.

25 Mai köznyelvi alakja Szajol. 3. Szajol-Felsőföldön a Körös-kultúra időszakából telepásatás során cölöpszerkezetes, paticsfalú házat tártak fel. Ugyaninnen egy nagy és több kisebb élelemtároló edény, stilizált emberi figurával díszített, körülbelül 100 liter űrtartalmú hombár, puttony alakú edény, agyag oltártöredékek, csésze, palackedény, fazék, tál, csonteszközök, csiszolódarabok, hálónehezék, patics darabok kerültek elő. A Tinóka-ér vasúti felüljáró nevű lelőhelyen is a Körös-kultúrából származó orsókarika, mécses, edénytöredékek, háló- és szövőszéknehezék, csiszolókő és kova került felszínre, míg a SzajolPusztaszuri közötti vasúti őrháznál neolitkori idol, obszidián, kova, fenő- és csiszolókő, valamint edénytöredékek bukkantak fel. A két utóbbi lelőhelyen terepbejárások során rézkori, illetve bronzkori, a tiszapolgári kultúrához tartozó edénytöredékeket és a nagyrévi kultúra jegyeit hordozó bögrét találtak. A század elején a Szajol-Korongi