Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
156 RÁKÓCZIÚJFALU A keresőképes lakosság jelentős része Martfű és Szolnok üzemeiben dolgozik. 1935-ben mindössze 1 szatócsbolt és 2 italkimérés működött a településen. 75 1949ben már 2 vegyeskereskedés, 3 italbolt és 1 tejátvevő üzlet volt az alakuló községben. 76 1960-ban 3 élelmiszerbolt, 1 vegyesbolt és 1 italbolt üzemelt. 77 Az 1960-as években a kereskedelmi ellátottság tovább bővült. Húsboltot, zöldségboltot, kisvendéglőt és eszpresszót létesítettek a községben. 78 1960-ban Rákócziújfalu keresőképes lakosságának 2%-át tették ki a kereskedelmi alkalmazottak. 79 9. A településen 1935-ben 2 állami és 1 uradalmi iskola működött. 80 1949-ben egy központi és egy külterületi iskolában folyt a tanítás. 81 1963-ig a gyermekek 4 tanteremben tanulhattak. Ekkor 3 újabb tantermet és 1 politechnika-műhelyt építettek. 82 1960ban a két iskolában 13 főhivatású pedagógus tanított. 83 Az általános iskolás gyermekek száma: 1949. 277 beiratkozott tanuló 1955. 232 beiratkozott tanuló 1960. 286 beiratkozott tanuló 1965. 280 beiratkozott tanuló 1970. 235 beiratkozott tanuló 1960-ban 17 gyermek járt külterületi iskolába. 1960-ban az iskolai végzettség alapján így oszlott meg a lakosság: 84 6. életévüket Általános iskola Középiskola É * S A b"!«a a- ««— os^v* végezte ™ száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1960 1466 146 7 778 369 146 10 7 3 A község óvodája 1948-ban épült. A óvodai férőhelyek száma 1948-ban 40 és 1960ban is 40 volt. Á gyermekekkel 1960-ban még csak egy, 1965-ben már három óvónő foglalkozott. 85 1960-ban művelődési háza 300 személy befogadására alkalmas. Keskenyfilmes mozijába 106 néző fér be, hetenként 6 előadást tartanak. A mozit még 1952-ben alakították ki. 86 1968-ban normál szélességű filmek vetítésére alkalmas, 150 fős befogadóképességű mozit építettek. Ugyanebben az épületben klubkönyvtárat is berendeztek. 87 Egy közművelődési könyvtára van, ahol 759 kötet áll az olvasók rendelkezésére. A rádió-előfizetők száma 260. Televízió és vezetékes rádió nincs. 88 10. A településen 1960-ban 6 közkutat tartanak fenn, ebből egy vízvezetékes, a többi fúrott kút. 1958-ban a két legnagyobb vízhozamú artézi kút az Ilona-majorban és az Új Élet Tsz központjában működött. Az Ilona-major közkútja percenként 98 liter 28 °C-os, a tsz közületi kútja pedig 88 liter 25 °C-os vizet szolgáltatott. 89 A község közegészségügy tekintetében Rákóczifalvához tartozik. 90 Az egészségügyi viszonyok a községgé alakulás idején még nagyon elmaradottak voltak. Rákóczifalvárói kijáró orvos hetente csak egyszer tartott rendelést. Védőnő ugyancsak hetente egyszer járt ki az anyaközségből. Rákócziújfalu lakosai közül csupán egy személy, a bába rendelkezett egészségügyi szakismeretekkel. A betegségek elsősorban a település belterületének szegényebb lakossága közt terjedtek, melynek egyik oka a vízhiány, illetve a tisztálkodási lehetőségek hiánya volt. A külterületen élő jobbmódú gazdacsaládok egészségesebb viszonyok közt éltek. 91 Önálló körzeti orvosa az 1960-as évekig nem volt a községnek. A rákóczifalvi körzeti orvos hetente kétszer tartott rendelést. Munkáját a községben élő védőnő segítette. Az orvosi rendelés egy szűk, egészségügyi tanácsadó teremben folyt. 92
