Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
152 RÁKÓCZIÚJFALU Rákócziújfalu: Ev 1869 1900 1910 1920 1930 1941 40 348 1083 738 1682 1987 1949 1960 1680* 1798 * a község megalakulásáig Alsóvarsány puszta majorbeli lakossága, 5. Györffy György szerint Varsány helyneveink olyan törzsi nevek, amelyek még az államszervezés előtt keletkeztek, s nevüket „... a bennük lakó katonaelem etnikumáról" kapták. Tehát katonai szolgálatokat láttak el e falvak lakói, s ekként lettek részei a várszervezetnek is, ahol mint királyi jobbágyok továbbra is katonai szolgálattal tartoztak. Tiszavarsány valószínűleg a szolnoki várhoz tartozott. 32 1284-ben a kunok elleni hősies magatartás fejében Erzsébet királyné Miklós fia Gergelynek adományozza Varsányt. 33 Ezután Kozma fia Lőrinc a birtokos. 34 1337-ben az Aba nembeli Kompold család tulajdona lesz. 35 1402-ben mezővárosként (oppidum) említik a települést. 36 1387-ben Zsigmond Brankovics Györgynek adja cserébe Túrt, Varsányt s még más Külső-Szolnokban fekvő birtokokat a délvidéki várakért, s ebben az adományban 1411-ben megerősíti őt a király. 37 Brankovics György rokonának, Birini Pálnak adja a birtokot, de ő később elveszíti, mert Hunyadi János elárulása után elkobozzák az adományt. 38 Hunyadi Mátyás 1461-ben Túrt és Varsányt Szilágyi Mihály özvegyének, Báthory Margitnak elzálogosítja. 39 1464-ben Túr és Varsány egy része a Kállay család adományaként szerepel. 40 1469-ben Mezőtúr és Varsány közösen kapják meg azokat a kiváltságokat, amelyeket a kolbászszéki kunok élveznek, de nem olvadnak be a Kunságba. 41 1490-ben Corvin János Varsány birtokosa, 1491-ben eladja zehernyei Derenchényi Imrének, akinek örökösei kezén 1520-ig szerepel a város. 42 1514-ben a Varsány-Mezőtúr-Békés-Gyula-Apátfalva, illetve Nagylak irányába tartó felkelő seregek Dózsa György vezetésével itt kelnek át a Tiszán a halászok segítségével. Sőt, a sereg egy része Gyula alól Gyula ostroma idején visszahúzódik Varsányig. 43 A fontos rév a török adóösszeírásokban már 1546-tól szerepel, s 1550-ben a török jelentős jövedelmet szed belőle, noha még Szolnok ostroma csak két év múlva következik. 44 Varsány szultáni birtokként (khász város) szerepel. 45 1. Miksa, bár megkésve, Gyula eleste évében, adóját a gyulai vár fenntartásához rendeli. A gyulai végváriak azonban kéretlenül is szedték itt az adót, sőt Varsányon át a Duna-Tisza közét is megjárták. 46 A szolnoki szandzsákhoz tartozó khász város a század végéig biztonságban volt, de a XVII. század elejére lakossága erősen megcsappant. Régi jelentőségét nem nyerte már vissza. E térségben Mezőtúr fejlődött tovább, s vált vallási, gazdasági centrummá. 47 A hely azonban a XVII. század végéig lakott volt, mert a fontos és jó révhely szükségessé tette létét. 1691-ben a tatár betörés feldúlja, de népe visszatér. 1697 után is van kevés lakója. 48 Varsány a XVII. század folyamán Mezőtúrral együtt kerül Lorántffy Zsuzsanna birtokába, majd a Rákóczi család kezére. 49 II. Rákóczi Ferenctől elkobozzák, s kincstári birtok lesz. Mint ilyen, az ugyancsak kincstári birtokot képező Szolnok használatába jut a XVIII. század második felétől. 50 Az északon fekvő Felső-Varsánypuszta használói, majd birtokosai a Malonyaiak és a Gorovék lesznek, míg Alsó-Varsány - a későbbi Rákócziújfalu területe - a Kállayak birtoka a XIX. század első felében és közepén. De használják a puszta egy részét a szolnokiak, később pedig a vezsenyiek is. 51
