Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

RÁKÓCZIFALVA 135 A település életében új korszak kezdődött, amidőn 1880-1881-től telepeseket toboroztak, majd 1883-ban faluvá alakult. Az új községbe 35 településről sereglett a lakosság, többnyire a reformátusok a Tiszántúl környező községeiből jöttek, míg a római katolikus lakosság a környéken kívül távolabbi megyékből érkezett.

28 A lakosság integrációja már napjainkban megfigyelhető, bár erős nyelvi különbségek jelzik ma is az egykori eltérő származást.

29 A lakosság alakulása Varsányban és Rákóczifalván a következő:

30 Varsány Év 1561 1563 1571 1635 46 háztartás 97 háztartás 105 férfi 1 V* porta 1647 1670 1675 1686 1 porta 3 egész telek 3 üres telek 1 porta 1 porta Rákóczifalva Év 1869 1880 1882 1890 1900 373* 1521 1097** 1727 3588 1910 1920 1930 1941 1949 1960 4138 4251 5351 5471 5938 4930*** * pusztaként már lakott hely ** a községgé alakulás előtti adat *** Rákóczi új falu kiválása után A külterületi lakosság száma 1910-ben 1197,1949-ben (Rákócziújfaluval együtt) 2292, 1960-ban pedig mindössze 32 fő. Jelentősebb külterületi lakott helyei 1910-ben Felsővarsánypuszta és Alsóvarsánypuszta.

31 5. Nemcsak az 1075-ből való első említés a korai lét bizonyítéka, hanem az is, hogy Györffy György szerint a Varsány helyneveink még az államszervezés előtt települést jeleztek. Más törzsi nevekkel együtt „... a bennük lakó katonaelem etnikumáról" kapták nevüket. Az államszervezés után az itt élők mint katonák királyi jobbágyokként a várszervezetbe kerültek, és továbbra is katonai szolgálattal tartoztak. Valószínűnek látszik, hogy Varsány a szolnoki várszervezet része volt. Bár nem lehetetlen, hogy a Csanád nem ősi birtokaihoz tartozott.

32

1284-ben Erzsébet királyné Miklós fia Gergelynek adományozza a kunok elleni hősi magatartásáért.

33 1337-ben az Aba nembeli Kompold fia Péter fia Gergely kapja meg Varsányt. Ebből az oklevélből tudjuk meg, hogy ez a birtokrész korábban Kozma fia Lőrinc nevű birtokosé volt.

34 1402ben oppidum.

35 1387-ben Zsigmond Varsányt több Tisza menti faluval együtt, beleértve Mezőtúrt is, Brankovics Györgynek adományozza cserében délvidéki töröktől fenyegetett váraiért, s ebben a birtokban 1411-ben meg is erősíti. 1422-ben Brankovics rokonának, Veronai Birini Pálnak engedi át Túrt és Varsányt más Szolnok megyei birtokaival együtt.

36 Brankovics György birtokait árulás miatt elkobozzák, s azok Hunyadi János kezére jutnak, majd 1461-ben Mátyás Túrt és Varsányt kétezer arany forintért Szilágyi Mihály özvegyének, Báthory Margitnak zálogosítja el.

37 1469-ben Mezőtúr és Varsány együtt kapja meg azokat a jogokat, amelyeket a kolbászszéki kunok is élveznek, de a település nem tartozik a Kunsághoz.

38

1490-ben Corvin János a