Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Rákóczifalva 1. A Tisza bal partján, Szolnoktól délre, a Tiszától távolabb fekszik. A szolnokkunszentmárton-szentesi műút a község keleti részén halad át, de a vasútvonal elkerüli. Élő vize a Tiszán kívül a mintegy 1,5 méter mély belvízlevezető csatorna, helyi nevén Kanális, amely a falu déli részéről nagy kanyarral indul, s átszeli a déli határrészt.

1 Talaja szikes foltokkal tarkított, kötött, fekete, agyagos, változatokban gazdag. A település északi részén a szolnok-szandai homokfolt egy darabja még megjelenik, a nyugati határrész Tiszához közel eső részén egész sávjában réti öntéstalaj, míg a jelentősebb rész réti csernozjom.

2 Lakóinak száma 1960-ban 4743, ebből külterületen él 32 fő, népsűrűsége 136,1, határterületének nagysága 6056 kh. Lakóépületeinek száma 1256, lakásainak száma 1319.

3 2. 1883: Rákóczy,

4 1895: Rákóczi,* 1910: Rákóczifalva.

6 A török kor végén elpusztult Varsány nevű mezőváros helyén, Varsány pusztán települt. Előzményként Varsány névalakjairól: 1075: Wossciani (1217-es átiratban),

7 1075: Wossyani (1328-as átiratban),

8 1284: Wosian,

9 1402: Wassan,

10 1528: Tisza Varsány,

11 1546: Varsán,

12 1561: Thyza Warsan, 1568: Thyza Warsan,

13 1571: Tiszavarsán,

14 1590: Varsán város,

15 1654: Tisza Varsány,

16 1660: Thisza Varsán,

17

1747: Praed. Varsány.

18 Rákóczi-: II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelemnek Varsány birtoka volt, a falu nevét tudatosan ennek emlékére alkották meg. Egyedül viseli ma Rákóczi nevét falvaink közül. (Belőle szakadt ki Rákócziújfalu új településként.) A Rákóczi család Rákóc községről (Rakovec nad Ondavou), a mai Szlovákia keleti részén, az Ondava középső folyásánál fekvő településről kapta nevét. A Rakovec szó azonos a Rák szó eredetijével a szláv nyelvekben.

19 -falva: Faluneveinkhez a XII. század után előbb „i", majd - laka, - háza, - telke, - földe, - falva, - ülése birtoklást jelentő utótag járult. Rákóczifalva e régi helynévképzés modern változata.

20 - Varsány: törzsi név, ez az alán néptöredék a'magyarsághoz a honfoglalás előtt csatlakozott. Nyelvi forrásként az asi, jász népnévvel azonosítható asián, osián, asiani (t. sz.), amely csuvasos közvetítéssel kerülhetett a magyar nyelvbe. E törzsnévből Magyarországon töbl? helynév is alakult. Megjegyezzük, hogy van a szónak szláv eredeztetése is. - Rákóczifalva köznyelvi használatban Rákóci-nak hangzik.

21