Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

12 BEVEZETŐ 5. Politikai, történeti adatok: Mindig külön is meghivatkozott források és adatok szerepelnek. Táblázatokat itt nem használtunk fel, ezért csak utalni szeretnénk az I. kötet bevezetőjében már elmondottakra. A XIX. század első felét, a XX. század elejét érintő, illetve a két világháború közötti, főként azonban az 1945-1949 közötti adatainkat igyekeztünk gazdagítani minden községnél új források bevonásával. A két világháború közötti időszak munkásmozgalmára, valamint a felszabadulás utáni első évek politikatörténetére vonatkozó ismereteinket bővítette a Zádor Béla szerkesztésében megjelent Értünk éltek című kiadvány II. kötete. (Szolnok, 1984.) 6. Tulajdonviszonyok és társadalmi rétegződés: A Tisza mente településeinél sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy a birtokosokat, birtokviszonyokat tisztázzuk mint a korábbi, jászkun településeket tartalmazó kötetben. Ezért itt nagyobb arányban használtuk fel a nemesi családokra vonatkozó, családi kapcsolatokat is felderítő közléseket: Borovszky Samu (szerk.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. 1910.; Heves vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. 1909. - Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger. 1906. - Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XI. Pest, 1865. A társadalom szerkezeti változásait bemutató táblázatok forrásai a következők: az 1770., 1771. és 1851. évi jobbágy- és zsellértelkek adatai a HML Úrbérrendezési iratok. Kimutatások. 1770. és 1771. - Palugyay Imre: Jász-Kún Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. minden településnél az 1851. évi adatok. A II. József korabeli társadalmi rétegek megoszlását bemutató táblázat forrása Dányi Dezső - Dávid Zoltán Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. című munkája. A birtokok nagysága és száma táblázatokhoz az 1910. és 1949. évi népszámlálás, az 1935. évre vonatkozóan pedig Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 99. Bp. 1936.) c. kiadvány a forrás. Az 1910. év adatai a korábbi kötetnél differenciáltabban jelennek meg, mert táblázatunk a részes művelés, a birtokos és haszonbérlők adatait is feltüntette. Javítottuk a táblázat fejlécét is: 1910-ben és 1949-ben a birtokok száma helyett a birtokosok száma szerepel. (Az 1910. évi népszámlálás. II. - 1949. évi népszámlálás. 3. Részletes mezőgazdasági eredmények. Bp. 1950.) A foglalkozási statisztikát több településnél kiegészítettük az 1930. évi népszámlálás (Az 1930. évi népszámlálás. II. Foglalkozási adatok. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 86. k. Bp. 1934.) közzétett adataival, miközben ugyanúgy közöljük az 1910., 1949., 1960. évi népszámlálások adatait a községsoros megfelelő kötetekből. A termelőszövetkezetek adatait több községnél - ugyancsak a megyei statisztikai kiadványok alapján - sűrítettük, több évről adunk meg adatokat mint az első kötetben, s közöljük az első csoportok megalakulásának időpontját, esetenként név szerint a vezetőket. Részletesebben tárgyaltuk a birtokviszonyokat is a gazdacímtárak alapján. A 100 katasztrális hold feletti birtokok számát több helyen megadtuk, név szerint felsorolva a birtokosokat. Ezekhez felhasználtuk az 1895. és 1935. évi OMGE-statisztika és helyenként az 1910. évi, 1910-es népszámláláskor felvett s publikált adatokat. (A magyar korona országainak gazdaczímtára. Bp. 1897.) 7. Mezőgazdaság: A már korábban említett kiegészítésekkel teljesebb ez a rész. (Dávid Zoltán: Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságáról. 1786-1789. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1965-1966. Bp. 1968. - Dóka Klára: Gazdálkodás a Tisza árterein a XIX. század első felében. Agrártörténeti Szemle. 1982. XXIV. 2-A. sz. -A mezőgazdasági termények vetésterülete és termésátlaga, illetve az állatállomány száma és megoszlása 1944 és 1945-ből: SZML Alisp. iratok 3/1945. Az 1950-1960 közötti adatok is részletezőbbek. Több településnél a vetésterület megoszlását, a termésátlagot és a