Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

126 PUSZTAMONOSTO R Általános iskola Középiskola Fv 6év Analfa- ír- emtAlvAt véontf Főiskolát bv felett béta olvas osztályát végezte végzeü 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 1498 236 317 446 436 41 5 11 4 1960 1670 93 12 736 585 183 24 34 7 Sipos Orbán 1879-ben működő olvasókörét említi.

119 Ennek 1877-ben 27 tagja volt.

120 1920-tól az alábbi belügyminiszter által engedélyezett egyesületek működtek a községben: Pusztamonostori Polgári Lövészegylet (1930), Országos Stefánia Szövetség Pusztamonostori Fiókja (1933), Pusztamonostori Önkéntes Tűzoltó Egyesület (1935), Krisztus Királyról elnevezett Népművelő Testvérek Társasága (1935), Legeltetési Társulat (1927), Levente Egyesület (1924), Katholikus Agrárifjúsági Legényegylet (1939), Pusztamonostori Hegyközség (1938), Népművelő Testvérek Társasága Országos Szervezetének Helyi Csoportja (1942).

121 1904-ben „Negyvennyolc" címmel ellenzéki hírlap indult a községben, de még ugyanabban az évben meg is szűnt.

122 Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete 1924-ben alakult meg. Legfontosabb feladatuknak az analfabétizmus elleni harcot tekintették, de emellett még gazdasági tanfolyamokat is szerveztek. Tevékenységük nyomán az analfabéták száma 1920-1930 között 373 főről (22%) 296 főre (17%) csökkent. 1943-ban a népművelési munkát 1 vallás- és közoktatásügyi minisztériumi, 1 földművelésügyi minisztériumi népkönyvtár, valamint 1 iskolai könyvtár segítette. Keskenyfilmes mozija 1942-ben épült.

123 Könyvtári állománya 1944-ben csaknem teljesen megsemmisült.

124 A Népművelő Testvérek 1949-ig tevékenykedtek a községben. A Művelődési Otthont 1954-ben a Balázsovich kastély épületében alakították ki.

125 Keskenyfilmes filmszínháza 1960-ban 192 főt fogadhatott be, a heti előadási napok száma 4 volt. A Művelődési Otthon befogadóképessége ugyanebben az évben 250 fő, míg a helyi könyvtárban 1283 könyv állt az olvasók rendelkezésére. A rádióelőfizetők száma 312, a tv-előfizetőké 3 volt.

126 A múlt század első felében Pusztamonostoron élt, s itt is halt meg Tahy Gáspár (1785-1843), akinek több néprajzi és honismertető jellegű cikke és tanulmánya jelent meg a korabeli magyar kiadványok, elsősorban a Tudományos Gyűjtemény hasábjain.

127 10. A lakosság hosszú ideig ásott kutakból nyerte az ivóvizet. Artézi kút létesítésének gondolata csak a századfordulón vetődött fel.

128 A felszabadulásig csak egy kút létesült.

129

1960-ban a község területén összesen 19 kutat fúrtak, ezek közül 4 volt közkút, 4 közterületi kút, 11 pedig magánkút. A vízellátás módja egyedi közkutas. 1879ben közegészségügyi székhelye Jászfényszaru volt.

130

1925-ben 1 községi és 1 okleveles bábáját említik.

131 A harmincas években jelentősen javult az orvosi ellátottság, ekkor már orvosa és kézi gyógyszertára is volt. A két világháború közötti időszakban a Stefánia Szövetség működése érdemel még említést.

132 A felszabadulás után (1945 február elején) 1 bábája, s 1 óvónője volt, s a jászfelsőszentgyörgyi orvos járt ki.

133 Orvosi rendelője 1955-ben épült. 1960-ban Pusztamonostoron 1 orvos, 1 védőnő és 1 házi betegápoló működött.

134 A települést az országos villamoshálózatba 1928-ban kapcsolták be.

135 Az 1947-es és 1958-as bővítést követően 1960 és 1964 között még 3700 m vezetéket építettek ki. A közvilágítási lámpahelyek száma 1960-ban 25 volt. 7 km hosszúságú belterületi útjából 2 km, a 13 km járdájából 9 km volt kiépítve. A vízvezetékhálózat hossza 1960-ban 6 km volt.

136 Bagi Gábor-Soós Imre