Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

122 PUSZTAMONOSTOR dig nem bírta megzabolázni a lakókat. 1832-ben a szendrői Kovács Argyél azért adta el itteni birtokát, mert a szülei által emelt épületek összerogytak, bátorságos lakóhelye nem volt, s a haszonbérlők csigázták a birtokot.

66 Erre az időre már Monostor puszta nemesi társadalma is jelentős mértékben polarizálódott. Az 1837-1842 közötti tagosítási per irataiból kitűnik, hogy a több mint 70 főre rúgó nemes birtokosság kétharmadának jóval az átlag alatti birtokai voltak.

67

1848-ig a zsellérek száma gyorsan emelkedett, de mivel föld nélkül szabadultak fel, megindult az elvándorlásuk. 1852-ben a Monostoron lévő 185 ház közül 43 volt a nemeseké, 124 pedig a zselléreké. A községben közbirtokosság működött.

68 A kereső lakosság foglalkozási megoszlása 1910-től az alábbi módon alakult:

69 Keresők 1910 1949 1960 Mezőgazdaság 399 644 374 Ipar 44 68 187 Kereskedelem 8 17 23 Közlekedés 18 67 128 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 11 23 Véderő 2 Napszámos 3 Házi cseléd 57 Egyéb 19 60 105 Összesen 561 879 817 Az alapvetően mezőgazdasági jellegű településen az iparral foglalkozók száma a felszabadulásig igen alacsony volt, jelentősebb növekedés csak ezt követően figyelhető meg. Az 1949 és 1960 közötti időszak változásait vizsgálva szembetűnő, hogy egy évtized alatt a mezőgazdaságban dolgozók száma csaknem felére csökkent. A felszabaduló munkaerőt főként az ipar és a kereskedelem szívta fel. A mezőgazdasági népesség földbirtokmegoszlása a XX. században az alábbi képet mutatta:

70 1910 1935 1949 birtok birtokosok birtok birtokok területe birtok birtokosok nagysága szama nagysága szama területe nagysága szama 0-10 kh 26 0-1 kh 122 43 kh 0-1 kh 48 1-5 kh 170 355 kh 1-5 kh 208 5-50 kh 94 1558 kh 5-10 kh 121 10-100 kh 21 50-100 kh 12 866 kh 10-25 kh 25-től kh 46 15 100 kh felett 8 100-500 kh 9 1370 kh Összesen: 55 407 4192 kh 438 1935-ben Pusztamonostor legnagyobb földbirtokosa Balázsovich Ernő volt 415 kh terjedelmű birtokával. Emellett még Jenes József 224 kh nagyságú földje érdemel említést. A többi 100 kh-nál nagyobb kiterjedésű birtok csak jelentéktelen mértékben haladta meg a birtokkategória alsó határát.

71 1910 és 1935 között a 10 kh-ig terjedő birtokkategóriában volt rendkívül jelentékeny méretű a paraszti földek elaprózódása, bár itt a táblázat c :<tai a valóságnál rosszabb képet mutatnak.

72 A Nagyatádi-féle föld-