Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÖRMÉNYES 113 1960-ban a dolgozók általános iskolája is megnyílt Örményesen, ahol a felnőttek általános iskolai tanulmányaikat befejezhették.

72 1953-ban az egykori Glaser kastélyban 250 férőhelyes kultúrházat alakítottak ki, ahol rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket és más rendezvényeket tartottak. TIT-előadásokat azonban nemcsak a kultúrházban, hanem 2 hetenként az iskolában is rendeztek.

73 A kultúrház 150 férőhelyes termében a Moziüzemi Vállalat 1954-től hetente egyszer, 1959-től már hetente négyszer vetített filmet.

74 A kulturális rendezvények lebonyolításának feltételei meglehetősen rosszak voltak. A más intézményeket is befogadó Glaser kastélyban az 1960-as évek elején már nem lehetett e programokat zökkenőmentesen lebonyolítani. Az 1950-es évek elején községi népkönyvtárat is felállítottak, melynek állománya 1955-ben még csak 468, 1959-ben 723 kötet volt, 1961-ben azonban már 1730 könyv állt az olvasók rendelkezésére.

75 A rádióeíőfizetők száma 1960-ban 281 fő, a televízió-előfizetőké 7 fő.

76 A községben az 1960-as évek elején sportkör, önkéntes tűzoltótestület és MHSZ-szervezet működött.

77 10. Örményes vízellátása mindig nehézségekkel járt, mert a település a Tiszától távol fekszik. A község vízellátását kezdetben ásott, majd fúrott és artézi kutakkal oldották meg. 1959-ig 2 nagyobb artézi kút volt Örményesen.

78 A kisebb, melynek vízhozama 200 liter/perc, a vasútállomásnál, a nagyobb 500 liter/perc hozamú, a gépállomásnál működött. Az utóbbi kút vize nagy vastartalmú, ezért ivásra nem alkalmas. A község vízszükségletének a két kút csak 75%-át tudta biztosítani, ezért 1959-ben a Szabadság úton egy új artézi kutat fúrtak. Az új kút 130 m mélyből 80-110 liter vizet adott percenként.

79 Örményes egészségügyi ellátását a fegyverneki körorvos végezte 1957-ig. Ekkor nevezték ki a község első körzeti orvosát.

80 A helyben történő orvosi ellátás azonban az orvosok gyakori cserélődése miatt az 1960-as években sem volt rendszeres. 1958ban körzeti orvosi lakást építettek.

81 A község első védőnőjét ugyancsak 1957-ben nevezték ki.

82 Bár 1957 előtt nem részesült rendszeres egészségügyi ellátásban Örményes lakossága, az egészségügyi helyzet az országosnál mégis kedvezőbbnek mutatkozott. 1949-ben mindössze 1 tébécés beteget tartottak nyilván Örményesen. Az angolkór aránya azonban feltűnően magas volt, a 2 éven aluli gyermekek 30%-ánál mutatták ki.

83 A szétszórt majorokból és tanyákból kialakult község kommunális ellátottsága még 1960-ban sem megfelelő. A belterületi kiépített utak hossza csupán 2,3 km volt, a 4,8 km hosszú járdahálózatból mindössze 2,2 km-t köveztek ki addig.

84 Vízvezeték-hálózatot 1962-ig még nem létesítettek. A község villamosítására 1952-ben került sor.

85 1960-ra 163 háztartást kapcsoltak be a villanyhálózatba. Ekkor a közvilágítási lámpahelyek száma 18.

86 Örményes területén áthalad az 1857-ben épített szolnok-debreceni vasútvonal.

87 A községnek egy vasútállomása (Fegyvernek-Orményes) és egy vasúti megállóhelye (Pusztaszakállas) van.

88 A Fegyvernek-Orményes vasútállomásról indult ki az 1949-ben Fegyvernek községig, majd 1955-ben Tiszabőig kiépített keskeny nyomtávú vasútvonal.

89 Örményest az országos közúthálózatba a Kuncsorba-Fegyvernek-Tiszaroff és a Túrkevét Fegyvernekkel összekötő útvonal kapcsolja be.

90 Cseh Géza