Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
ÖRMÉNYES 109 Bár jelentős agrárszocialista mozgalom az alig benépesült pusztán nem szerveződhetett, a századforduló aratósztrájkjainak hullámai mégis érintették a területet. 1903ban Schwarz Ignác birtokán 60 aratópár tagadta meg a munkát. A sztrájk letörésére a katonaságot is igénybe vették. 20 A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg és a királyi román csapatok között súlyos harcok folytak Örményes környékén. A terület többször is gazdát cserélt. A Tanácsköztársaság leverése után a fehérterrorista különítményesek a fegyverneki, illetve örményes-pusztai nagybirtokos Schwarz Ignác kastélyában végezték ki az idehurcolt kommunistákat. 21 A Horthy-korszakban jelentősebb politikai esemény nem történt Örménves-pusztán. 1944 őszén azonban újból súlyos harcok folytak e területen. Az október 9-i felszabadulást követően a németek átmenetileg visszafoglalták a pusztát és csak 1944. október 20-án vált Örményes véglegesen szabaddá. 22 A környéken elesett 8-10 szovjet katonát a fegyverneki temetőben helyezték örök nyugalomra. A harcok a polgári lakosságtól is követeltek áldozatokat. 23 A helyi lakosság személyi és vagyoni biztonságának védelmére Pető József vezetésével már a felszabadulást követő hetekben megalakult a polgárőrség. 24 A Magyar Kommunista Párt 1945. május 30-án Fegyvernek II. néven Örményespusztán fiókszervezetet hozott létre, melynek titkárává Varga Sándort választották. 25 Ugyancsak 1945 májusában alakult meg 180 taggal a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi szervezete. Első elnöke Márton Józsefné volt. 26 A földhöz juttatott parasztok közt a DÉFOSZ, az ifjúság körében az EPOSZ, majd a DISZ folytatott sikeres szervezőmunkát. A DÉFOSZ-nak 1950-ben 170 örményesi lakos volt tagja. 27 Örményes önálló községgé alakítását a helvbeli lakosság már a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása óta szorgalmazta. Ez azonban csak 1950. február 6-án következett be. amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfront javaslata alapján megválasztották a községi elöljáróságot. Örményes első főbírája Takács János lett. 28 A községi tanács 1950. október 27-én alakult meg. Első elnökévé Budai Andrást választották. A tanácstagok száma ekkor 51 fő, a póttagok száma 26 fő volt. A tanácstagok között 5 ipari munkás. 35 szegényparaszt, 9 középparaszt, 1 kisiparos, illetve kiskereskedő, 1 értelmiségi, a póttagok között 3 ipari munkás, 17 szegem paraszt és 6 középparaszt volt. 2 '' A községgé szerveződés folyamata csak 1952-ben zárult le, mivel a területi átcsatolások kérdését csak ekkor sikerült véglegesen rendezni. 30 Az 1956-os események után a Törökszentmiklósi járásban elsőként Örményesen alakult meg az MSZMP, méhnek titkárává Barcsa Gvulát választották. 31 Az első örményesi KISZ-alapszervezet 1957 nyarán az Új Élet Tsz-ben jött létre 16 taggal. Titkára Varga Etelka volt. 32 1968-ban a községben három KISZ-alapszervezet működött 63 fiatalt tömörítve. 33 A tsz-szervezés viszonylag későn, 1949 őszén indult meg Örményesen. Elsőként 14 taggal, 76 kh földterülettel az Új Élet Termelőszövetkezeti csoport alakult meg. Az alakuló gyűlést 1949. november 7-én tartották a Glaser kastélyban. A tszcs első elnökévé Talpas Istvánt választották meg. 34 A csoport központja is ebben az épületben működött egy ideig, majd a Keppich-tanvába került át. Az alakuláskor közös állatállomány nem volt, a gazdasági felszerelés mindössze egv borotvából, egy ökrösszekérből és egy vetőgépből állott. 35 A közös gazdaság a kezdeti nehézségek ellenére életképes maradt. Az 1950-es évek közepére a tsz-szervezés üteme megtölt, az Új Élet azonban nem oszlott fel 1956-ban sem. 3 " Az átmeneti nehézségek leküzdése után a kollektivizálás tovább folytatódott. 1959-ben Örményes elnyerte a ..termelőszövetkezeti község" címet, 1962-re pedig befejeződött az egész falu kollektivizálása. 37 6. Örményes az Árpádok idejétől királyi birtok volt. A XVI. században földesúri tulajdonba került, s ez a lakosság jobbágyi sorba süllyedését jelentette. 3S A XIX. század végi újratclepülés után a lakosság zömét a majorságokban dolgozó cselédek tették