Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

ALATTYÁN 95 birtokolta Alattyánt. Alattyán a jánoshidai prépostsággal együtt a vallásalaphoz került, kezelője pedig a magyar kamara.

33

1802-ben I. Ferenc visszaállította a premontrei rendet, de ezúttal a jánoshidai prépostságot a csornaival egyesítették, és így Alattyán újból a „fehér barátok" birtoka.

34 A premontreiek a falu 2/3 részét birtokolták, 1/3-a kisnemeseké volt.

35

1837-ben a falu földesuraként a jánoshidai prépost, illetve a Tahy, Recsky és Balogh családok szerepelnek.

36 ugyanez a helyzet 1852-ben, a jobbágyfelszabadítás után is.

37

191 l-ben a csornai prépost birtokát Kohner Adolf és fiai bérlik. A határ más részein a Maár és Flödnig család a birtokos. A csornai prépost birtokát az 1920-as évek végétől kishaszonbérlők használják.

38 Alattyán tartozéka a XVIII. században még Mizse, Kér és Tiszajenő puszta is, mint a prépostság tulajdona. Legtovább Mizse puszta feletti birtokjogát őrzi meg a község, de 1874-ben már ezt is Jánoshidához tartozónak mondják.

39 Közigazgatásilag mindig Heves megyéhez tartozott. 1876-tól Jász-Nagykun-Szolnok vármegye része, s a Felső-Jászsági (Jászberényi) járás települése.

40 Egyházilag mindig Egerhez tartozott, ám a török időben több ízben (1535,1654, 1666, 1680, 1700) a váci egyházmegye részeként tartják nyilván. Ennek oka az lehet, hogy a szomszédos Jánoshida Pest megyei település, a váci egyházmegye része, s ez volt a premontrei birtok középpontja ezen a vidéken. Alattyán pedig filiája Jánoshidának még 1746-ban is.

41 Alattyán mint jobbágy település és egyházi birtok erősebb ellenőrzés alatt áll, s ezért munkásmozgalma is nehezebben bontakozhat ki. 1877-ben Pribék Károly és társai Deutsch Áron alattyáni lakossal állnak perben arató szerződés módosítása miatt.

42

1878-ban Alattyán több lakosa kéri Farkas Ágoston községi jegyző elmozdítását.

43 Ez azt jelenti, hogy az alattyáni lakosok hivatalos úton próbáltak meg érvényt szerezni igazuknak. 1884-ben megalakult a Felvégi Olvasókör, 1899-ben az Alattyáni Alvégj Katolikus Olvasókör, 1905-ben az Alattyáni Haladóelvű Olvasókör.

44 A mozgalomnak azonban ezek nem lehettek bázisai, mivel erős egyházi befolyás alatt állottak. 1919. március 23-án alakul meg a direktórium, melynek tagjai: Mózsa János, Ivanics Mihály és Sztojka István. A helyi szocialista pártszervezet vezető tagjai pedig ugyanekkor: Wollner Zakariás, Tóth Sándor és Sándor János voltak.

45 500 kh-nyi szántó területet osztottak ki 420 igénylő között a Nagyatádi-féle földreform alkalmával és 80 házhelyet is juttattak a folyamodóknak. 1930-ig a kapott telkek majdnem teljesen be is épülnek.

46 A község 1944. november 12-én szabadul fel.

47 A hadműveletek során a községben templom, az alvégi iskola és mintegy 10 magánház sérült meg súlyosabban.

48