Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BEVEZETŐ 7 Külön a Nagykunságról összefoglaló munka nem jelent meg. Ugyanakkor igen gazdag az egyes települések történetére vonatkozó irodalom. Megemlítjük, hogy általában a Jászságra és Nagykunságra széles körű jogtörténeti irodalom vonatkozik, amely elsősorban a redempció kérdéskörét taglalja. Kiemelkedő Győrffy I., Szűcs S. Nagykunságra vonatkozó történeti néprajzi munkássága. Heves-Külső-Szolnok történetéhez az egri egyházmegye múltját tárgyaló múltszázadi kiadványok (Kandra K., Balássy F.), illetve a XVIII. század történetére vonatkozó legújabb levéltári publikációk (Soós I.) adnak felvilágosítást. Számtalan községi szintű feldolgozás jelent meg. Ezt kiegészítik azok a munkák, amelyek egy-egy jelentősebb kérdéskört ölelnek fel, s megyénkre vonatkozóan is bőséges információkat tartalmaznak (Tisza szabályozás, vízgazdálkodás, villamosítás története stb.). Ezek a munkák szétszórtak, hozzáférhetetlenek, nagyon sok esetben pedig megbízhatatlanok, mert egyéni koncepciókatjuttatnak érvényre úgy, hogy az adatokat is torzítják. Mindez rendkívül megnehezíti a kutatók helyzetét, s méginkább azokét, akik napi munkájukban sok megbízható adatot akarnak felhasználni. Mindezeket figyelembe véve született az az elhatározás, hogy az egyre szélesedő honismereti mozgalom önálló kutatást folytató, a kutatási eredményeket a napi gyakorlatban hasznosító munkásai és a téma iránti érdeklődők kezébe adatgyűjtemény jellegű kézikönyvet adjunk. E munka szöveges közléseivel, adatokkal megkísérel túllépni a puszta dokumentum-gyűjteményen vagy statisztikai adattáron. A legfontosabb összefüggések feltárásával a helytörténetírás egyes vonásai is fellelhetők benne. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tekinthető sem megye-, sem helységtörténetnek, sem pedig azok pótlásának. Ilyen igénnyel már azért sem lép fel, mert célja - többek között - éppen a helyi monográfiák megírásához, további kutatómunkához ösztönzést és alapot adni. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ez az összetett, több műfajtípust is magába ötvöző kísérleti munka sok ellentmondást hordoz. Többek között azt, hogy - miután különböző műfajok bizonyos szintéziséről van szó - egyiknek sem tehet eleget maradéktalanul. Ez a „vegyes" műfaj munka közben alakult ki. Kialakításában elsőrendű szerepet játszott a didaktikusság. Önálló kutatásokkal, az elavult szemléletű munkák használható adatainak kiválogatásával, a szétszórt vagy hozzáférhetetlen, publikált vagy kéziratban levő feldolgozások összegyűjtésével, áttekinthető rendszerbe foglalásával láttuk eredményesnek mondanivalónkat legcélszerűbben kifejezésre juttatni. A kétkötetes munka a következőképpen tagolódik: - bevezető - a megye történetének néhány jellemző vonása - a helységek történetének néhány jellemző vonása és adata, - minden helység után jegyzet, és irodalomgyűjtemény - a köteteket helységnévmutató, rövidítésjegyzék, szó- és fogalommagyarázat, valamint illusztrációs anyag egészíti ki. Nézzük ezt kissé részletesebben: A megyei összefoglaló rész 10 alpontban tekinti át azokat a legfontosabb eseményeket, központi intézkedéseket, történeti tendenciákat, amelyek akár az egyes nagyobb területi, jogi, vagy történeti egységeket (Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok), akár a megye egészét érintik. Rámutat azokra az összefüggésekre is, amelyek esetleg több községet kapcsolnak össze történetileg (birtokviszonyok, egyházi vagy világi közigazgatási kapcsolatok). A községi összefoglalók összeállításánál az alábbiak voltak a szempontjaink: 1. Lehetőleg a községek történetének minden részére, az élet minden területére kiterjedjen anyaggyűjtésünk. Ezt a célt szolgálta a község névfejtése, a régészeti és néprajzi adatok bevonása, illetőleg a község történetének több fejezetre való felbontása. El akartuk kerülni a hasonló