Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 627 6. 1422-ben már oppidumként említik, ami meghatározta helyzetét. Társadalma meglehetősen differenciált, s a török időkben, mint már írtuk, függetlenedett a földesúri hatalomtól, a váci egyházmegyétől. Mezővárosi kiváltságai és Mátyástól kapott kun jogai, hosszú önállósága biztosították számára azt, hogy noha földesuraik a XVIII. század elején megerősíteni kívánják befolyásukat, mégis önállóak maradtak. Földesúrhoz szerződéses viszony kapcsolta őket, belügyeikbe azok úgyszólván nem avatkozhattak be. 1711 után 56 kh-as jobbágytelkeket alakítottak ki, - az alsó résziek ezt egészen az örökváltság idejéig ebben a terjedelemben használhatták -, de a felsőrésziekét megnyirbálták egy időre az 1773-as úrbér-rendezés, majd az 1825-1826-os reguláció.

104 Kállay ugyanis 1773-ban bevezette az urbáriumot, de 1785-től visszaállították a kontraktust.

105 1820-ban a Kállayak pert indítottak, hogy jobbágyaiktól visszaszerezzék a földeket és hatálytalanítsák az árendás szerződést. 1825-ben a földesúr javára döntött a király, és ennek eredménye, hogy az 56 kh-as jobbágytelek nagysága 38 kisholdra csökkent. A földesúr ezzel szaporította a sessiók számát, 300 új jobbágytelket hozva létre, s magának ugyanakkor 2539 kh-as allódiumot hasított ki. Bevezették a robotot is, azonban az 52 robotos napból 26-ot kénytelen volt elengedni a földesúr, s ezen felül a jobbágyok elérték azt, hogy a másik 26 nap felét napi 20 krajcárral megválthassák.

106 Ezek a szerződések határozták meg a mezőtúri lakosság jogállását a XVIII. századtól kezdve. Á társadalom belső viszonyaira nem maradtak hatástalanok ezek a változások. Mezőtúr sajátos helyet foglalt el Szolnok megyében, társadalma csaknem ugyanolyan volt, mint a szabad Jászkun Kerület településeinek társadalma, de itt jelentős szerepet vittek a nemesek is, ugyanakkor területileg is elkülönült egymástól a város alsó és felső része, mivel nem azonos szerződés határozta meg jogaikat. 1786-ban társadalmi megoszlása a következő.

107 pap 3 nemes 112 tisztviselő polgár 10 paraszt 586 paraszt és polgár örököse 563 zsellér 902 egyéb 373 szabadságos katona 8 1-17 éves sarjadék 1481 Összesen: 4038 nők 3910 jogi népesség: 7948 Feltűnően nagy a nemesek száma. A Jászsággal összehasonlítva az a különbség, hogy itt parasztoknak nevezi az összeírás a birtokos jobbágyokat, míg ott ez a kategória hiányzik, s a Jászság birtokos lakossága a polgároknál van felvéve. Igen sok a zsellérek száma már ekkor is. A zsellér kategória itt valóban a zselléreket jelenti. Városias jellege mutatkozik meg abban, hogy az egyéb kategória igen népes. 1850-1851-ben 2267 ház állt Mezőtúron, ebből urasági 42, telkes 755, zsellér 1397, lelkész és tanítólak 7, községház 8. Ez már mutatja a zsellérek nagy számát és a társadalom erős differenciáltságát. A telkes jobbágyok sem voltak azonban egyforma anyagi szinten. A 600 telekből 1 öt telkes, 1 négy egész kétnegyed telkes, 4 három egész háromnegyed telkes, 2 három egész kétnegyed telkes, 6 három telkes, 4 két egész háromnegyed telkes, 13 kettő egész egyketted telkes, 10 két egész egynegyed telkes, 20 két telkes, 12 egy egész háromnegyed telkes, 25 egy egész egyketted telkes, 97 egész telkes, 121 háromnegyed telkes, 247 féltelkes, 299 negyed telkes.

108 Mivel 58 kh-as volt egy jobbágytelek és jelentős azok száma, akik jobbágyként több telket is bírtak a nemesek mellett, - akik valószínű nem rendelkeztek mind ekkora birtokkal, - a vagyonos, nagy-