Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

MEZŐTÚR 625 tegződött társadalma azonban előbb-utóbb megérlelte a szocialisztikus mozgalmakat. A szervezkedések határozott kereteket nyertek, s mint régi önálló közigazgatással rendelkező városban, az egyes rétegeknek különböző egyesületei, körei alakultak, amelyek a szervezkedések legális központjaivá váltak. 1867-ben Polgári Olvasókör, 1872-ben Alsórészi Olvasókör, 1891-ben Szárazlaposi Olvasó Egylet, 1892-ben Alsórészi 48-as Olvasókör, 1896-ban Hékentúli Olvasókör, 1898-ban Felsőrészi Zsellér Olvasókör alakult, s ezt követte a későbbiekben számos hasonló.

79 A város egészében véve 48-as hagyományait folytatta és 1888-ban Kossuthot díszpolgárává választotta.

80 A nagyszámú kubikosság valamint a volt zsellérek utódaiból kikerült jelentős számú nincstelen talált kapcsolatot a szocialisztikus mozgalmakkal. 1898-ban már aktívan működött az MSZDP helyi szervezete.

8

' A későbbiekben is megmaradtak hívei, és 1905-ben, 1906-ban, 1907-ben részt vettek az MSZDP kongresszusain.

82 1910 után - mint ahogy azt az MSZDP jegyzőkönyveiből ismerjük - továbbra is rendszeresen működött az MSZDP mezőtúri szervezete.

83 Jellemző azonban, hogy a radikális Várkonyi párt nem volt olyan nagy hatással a mezőtúriakra, mintáz 1901-től szerveződő Mezőfi Vilmos féle USZP. Már 1901-ben a párt által szervezett tüntetések erős hullámot vertek Mezőtúron, 1902-ben pedig a párt itt rendezte meg országos kongresszusát.

84 A kongresszus erős rendőri felügyelet mellett zajlott, s a helybeli lakosság támogatásával itt dolgozták ki a párt távlati programját: összefogták e programban az általános követelések mellett a gazdák, kisparasztok, és földmunkások igényeit. Úgy tűnik, a már korábban is szervezett keretek között fellépő mezőtúriak az alkotmányos látszatot őrző kisparaszti, kisbirtokos igényeket kielégíteni akaró párt programjával értettek inkább egyet.

85 1905-ben ilyen törvényes keretek között a városi szocialisták vezetésével mozgalmat indítottak a mezőtúri lakosok a községi megemelt piaci helypénzek mérséklése érdekében.

86 Ugyancsak 1905-ben hivatalos engedélyt kértek május 1. megünneplésére, népgyűlés megtartására a szociáldemokrata és az újjászervezett szociáldemokrata párt tagjai.

87

1914. december 19-én az MSZDP titkára Nyisztor György tartott előadást Mezőtúron.

88 1918-1919-ben is nagy szerepe volt a helyi mozgalmakban a különböző köröknek. 1918. október 31-én a Polgári Olvasókörben a 48-as Függetlenségi Párt értekezletén alakult meg a Nemzeti Tanács Lányi Lajos elnökletével. A tanács azonban csak november 5-én kezdte meg működését, miután hivatalosan még egyszer kimondták létrejöttét. A szociáldemokrata munkások 1918. december 3-án Árvái István elnökletével munkástanácsot alakítottak. Ezt követően a különböző körök is kezdték megalakítani a maguk tanácsait. Létrejött a kisgazdatanács, a reformátustanács és iparostanács, emellett aktivizálódtak a szakszervezetek és szinte egész Mezőtúr a már korábban létrejött szervezetek révén részt vett a közügyek intézésében.

89

1919. március 3-án tartotta alakuló ülését a Néptanács. Megalakult a Földosztó Bizottság is, - bár osztásra nem került sor-10 kh-as birtok parcellákat szándékoztak létesíteni.

90 1919. március 21-én este 9 órakor a karhatalom parancsnoka tudatta a Tanácsköztársaság kikiáltását a város lakosságával. 22-én a Munkás- és Katonatanács már intézkedett: bezáratta a vendéglőket, kocsmákat és a lakosságot fegyelmezett magatartásra hívta fel. A direktórium március 25-én jött létre Nyitrai Mihály elnökletével, és 12 taggal. Április 2-án a direktórium állandó munkaügyi bizottságot, s ugyanekkor Birtokrendező Bizottságot is alakított. Április 7-én az új szavazási rendszer alapján 4932-en szavaztak, megválasztva újra a Munkás- és Katonatanács tagjait. Terveik megvalósítására nem sok idejük maradt. Április 20-án a frissen toborzott és a Kemény Gyula vezetése alatt álló karhatalom már lövészárkokat ásott a város védelmére, 25-én Böhm Vilmos, 26-án Szamuely Tibor vizsgálta a Körös vonalát hadászati szempontból. Néhány nappal később a román csapatok már a város közelében voltak, és 1919. április 28-án bevonultak Mezőtúrra.

91 Július 20-án a Vörös Hadsereg ellentámadása megindult és 23-án már Mezőtúr határát is elérték. Július 24-én pedig elfoglalták a várost és 36 órán át ismét birtokolták. A Tanácsköztársaság leverése után Mezőtúron 1600 fős fogolytábort létesítettek a románok és a várost kötelezték annak őrzésére és élelmezésére.

92 A Tanácsköztársaság megdöntése után a