Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
MESTERSZÁLLÁS - 603 Év 1852 1879 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh szántó 1746 4311 6613 6331 6054 6333 rét, kert 4280 722 81 243 232 147 szőlő 3 1 legelő 1080 1486 591 362 594 271 nádas erdő 1 44 terméketlen 247 536 521 570 661 Összesen: 7353 6519 7824 7458 7451 7456 Feltűnő a rét területének nagysága 1852-ben, ami azt jelenti, hogy a kunszentmártoniaknak az ekkor még alig lakott puszta volt a kaszálójuk, és csak a legértékesebb területet törték fel szántónak. A lakosság szaporodásával arányosan növekszik a szántóterület. Az állattartás szám szerinti alakulása: 45 Ev: 1852 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db szarvasmarha 17 910 640 831 869 701 1381 ló 19 673 661 668 476 279 170 juh 1040 838 1051 1560 827 1269 sertés 1616 2021 3112 2528 2990 5155 Jelentős a szarvasmarha tartása a században. A szomszédos településekhez képest viszonylag magas a lovak száma. Ez azzal magyarázható, miként néprajzi gyűjtésekből tudjuk, hogy nemcsak munkaállat volt, hanem a szétszórt tanyákon a közlekedést külön tartott hámos lovakkal bonyolították le. A tanyai állattartás jellegéből következik a sertések magas száma. A termelőszövetkezet már az 1960-as évekre híres sertéstelepet létesített. 8. Önálló iparáról csak községgé alakulása után beszélhetünk. Az iparosok is elsősorban a mezőgazdaság igényeit szolgálják. A lakosság ipari cikkeket Kunszentmártonban vásárol. 1925-ben 4 kovács, 3 bognár, 3 cipész, 2 csizmadia, 3 szabó, 2 gépész, 1 lakatos, 1 szobafestő, 2 asztalos, 2 varrónő, azaz összesen 23 kisiparos él Mesterszálláson. Ugyanakkor 3 munkást foglalkoztató gőzmalma is van. 46 1949-ben villamosítják a községet. Még ez évben 14 fővel 7 traktorral, 3 cséplőgéppel és traktor által vontatott különböző mezőgazdasági gépekkel megalakult a gépállomás. 1951-ben bővítették, új gépcsarnokot építettek állami beruházásból. 1959-ben jelentősen fejlesztik a gépállomás parkját. Mivel Mesterszálláson korábban is kevés volt az iparosok száma, ktsz nem alakult, a kisteljesítményű malmot pedig leszerelték. Ez időben 9 magánkisiparos képviseli a község iparát. 1952-ben már termelőszövetkezeti községgé vált Mesterszállás. A termelőszövetkezetekben az ipari munkát nagyrészt a javító-karbantartó részlegek képviselik. 47 1799-ben Mesterszállási Feketehalmi vendégfogadóról történik említés. 48 Lényegében ez képviseli a kereskedelmet hosszú időn át. Községgé alakulásakor 1 hetipiacot kap. Ez 1925-ben is megvan. Ekkor még 3 szatócsot, 3 kocsmát és 2 fogadót említenek meg. 49 1960-ban 6 kiskereskedelmi bolt, 3 vendéglátóipari egység működik és 9 dolgozót foglalkoztat. 50 9. Községgé alakulásáig iskola nem működött Mesterszálláson. 1925-ben 4 elemi iskolai tanteremben 4 tanerő 6 osztályt tanít. Ezenkívül ekkor 1 ismétlő iskola is volt a községben. 51 Az 1930-as évek végére Mesterszállás belterületén és az Alsórészen működik egy-egy elemi iskola. 52 1959-ben kerül sor a már meglévő iskolák két tanteremmel való bővítésére. 1954-ben átalakítással egy 25 férőhelyes óvodát is létesítettek. Ez a község első óvodája. 53
