Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Martfű 1. A Tisza bal partján, Szolnoktól délre, az országút, a Tisza és a vasútvonalak találkozásánál fekvő település. Talaja nagyobb részt réti csernozjom, kisebb részben réti öntéstalaj. Határának déli részén kisebb homokos folt is található. Élővize a Tisza.

1 1960-ban lakóinak száma: 3296, népsűrűsége: 171,0, határterületének nagysága: 3349 kh, lakóházainak száma: 364, lakásainak száma: 689.

2 2. 1467: Marthfew,

3 1560: Mardfeü, 1561: Marthfew, 1561: Mart feiő, 1562: Mart fei, 1562: Mard few, 1562: Martfő, 1614: Martfev, 1643: Martfeő, 1680: Martffő,

4 1799: Martfő,

5 1828: Martfű,

6 1837: Marfű,

7 1852: Martfű,

8 1879: Marfű.

9 Kéttagú szóösszetétel. a) Mart-: ismeretlen eredetű szó. Nyelvjárási alak. A part szóval való azonosítása, illetve a mar igével való összekapcsolása téves. Nyelyjárásilag azonban magasabb, kiemejkedő helyek jelölésére szolgál. b) -fű: a fő, fej ősi finnugor eredetű szavunk nyelvjárási alakja. Rokon nyelveinkben is hasonlójelentéssel él. Valaminek a kiemelkedő csúcsa, feji része. Ebben a Martfű összetételben úgy szerepel, mint valamely kiemelkedő, magasabb parti rész legmagasabb pontja. Felvetődött még a -fű, - fűvel benőtt terület, gyep jelentésű szóval való egyeztetése is. Ez azonban téves. A terepviszonyok, táji adottságok az első a) és b) magyarázatot igazolják, s egyben arra utalnak, hogy Martfű fontosabb tiszai átkelőhely lehetett.

10 3. Szarmatakori lelőhelyei: Martfű-Hékpuszta és Martfű-Zsófiamajor. Avarkori: MartfűTisza Cipőgyár, honfoglaláskori: Martfű Vasútállomás." Tanyavilágbóí lett nagyközséggé. Pusztáin pásztorszállások voltak. Egykori - nem nagy számú tanyái megszűnőben vannak. Tiszaföldvári gazdák vagy tanyásaik lakták. Tanyai állattartás, legelő- és rétgazdálkodás jellemezte. Régi lakosai körében gazdag táltos- és boszorkányhit, számos babonás történet élt. Jellemző szokásaik a citerás-bálok, húsvéti locsolkodás és névnapok.

12 4. Neve először 1467-ben faluként tűnik fel.

13 Martfű falut 1556-ban királyi adományként Ocharovith Demeter és Földváry István kapta Földvárral együtt.

14 1571-ben a szolnoki török defterben mint Szolnok várának tartozéka került összeírásra. Ekkor 14 háza volt. 1578-ban is többportás falu.

15 A hódoltság során teljesen elnéptelenedett. Elpusztulásának időpontját nem ismerjük. Lakói feltehetően 1658-ban az ekkor még népes Tiszavarsányba húzódtak.

16

1731-ben Martfűt néptelen pusztaként említi Bél M. Lakatlan puszta a XVJII. század folyamán. 1828-ban négy ház állott rajta, melyekben 36 lakos élt.

17

1837-ben a Tiszaföldvárhoz tartozó népes pusztán 44 katolikus, 6 evangélikus és 18 református lakost írtak össze.

18 Ettől kezdve lakóinak száma a következőképpen alakult:

19 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 406 498 558 582 762 708 634 900 1447 3296 1950-ben lett önálló község.

20