Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KUNSZENTMÁRTON 575 1852-től nyomon követhetjük a mezőgazdaság művelési ágankénti megoszlását."

8 1852 1879* 1895** 1935 1952*** 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh 13 781 17 843 835 1 181 25 2 2191- 1907 543 1263 10 3 1 588 2 761 Ossz.: 13416 13 323 29 702 22 758 18 829 18973 24960 * Itt még Mesterszállás és Csorba pusztával együtt van összesen 29 485 kh. Mesterszállás és Kuncsorba külön is meg van adva, de az adatok természete miatt mégsem különíthető el. ** Mesterszállás és Kuncsorba megbonthatatlan adataival együtt. *** 1950-ben 5068 kh-t Kungyalu községhez csatoltak. Jól megfigyelhető a szántóterület dinamikus előretörése s a legelők csökkenése. E tendencia ellenére - s ez istállózó tanyai állattartásának fokozódó súlyát mutatja - a rét területe fokozató-' san növekszik. Ebben benne vannak ugyan a szintén terjeszkedő kertek is. Ezek azonban nem túl jelentősek. Pl. 1962-ben is csak 232 kh-t tesznek ki. A szőlő területe a századfordulón a legnagyobb. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy az 1870-es évek végén a filoxéra hatására kipusztul feketeföldi szőlőjének nagy része, s a századfordulón már új, homoki telepítések történtek. Később a szőlőterület csökken, de vele párhuzamosan a Tiszazug homokján a kunszentmártoniak hatalmas szőlőket telepítenek. Állatállományának alakulását az alábbi táblázat mutatja:

119 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db 2384 4188 2966 1561 1858 2735 1903 1526 3 704 803 2254 2869 1261 1664 1537 946 649 604 3785 17716 2001 1741 3067 4318 4106 2243 4566 349 6983 2785 7918 9175 5881 6750 16404 A szarvasmarhatenyésztés volt a legjelentősebb és legnagyobb jövedelmet biztosító állattartási ágazat. 1896 után a puszták elcsatolása átmeneti visszaesést jelentett, de az 1940-es évekre ismétjelentős az ekkor már főként istállóban tartott szarvasmarhaállomány. Ezt a háború tizedeli meg. A puszták elveszítése a nagyarányú juhtartást is visszaszorította, ugyanakkor fellendült a sertéstartás. A termelőszövetkezetek megalakulása után a régi hagyományoknak megfelelő szarvasmarha- és juhtartás válik jelentőssé, de mellette nagymértékben a sertéstartás is, mindez azonban már modern körülmények között. 8. 1799-ben Bedekovich L. a község serházát említi. Ez már a redempció előtt is meglehetett Turcsányi I. véleménye szerint.

120

1745 után 1 vasverő kovácsot, 1 csizmadiát és 1 ácsot tartanak számon.

12

' 1765-ben alakul meg az első céh, a helybeli céhváltók: „hatüzletű Mester Emberek, úgymint: csizmadia, szabó, szűts, Takách, kováts, lakatosok öszvesen 28-an. A benszülötteken kívül pedig voltak 24-enés ígyaz öszves egyesült Czéh váltók mind össze 52-en, kik a Váltsághoz fizetéssel hozzájárultak."

122 A tanácsi jegyzőkönyvek csak 1778-ban emlékeznek meg a céhekről. szántó rét, kert szőlő legelő erdő nádas terméketlen 7028 10076 21426 18156 14742 628 664 2 990 1504 1 154 135 19 194 42 26 4802 2504 3 870 1970 1399 (füzes)60 59 15 i 63 823 1 163 1070 1445 szarvasmarha ló juh sertés