Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
570 KUNSZENTMARTON gyűlésről visszatért küldöttek, mintegy ezer főnyi közgyűlés előtt. A város 140 fős nemzetőrséget alakított és a Kunszentmártonra eső fegyvereket is összeadták. 48 Május 25-én választották meg az új forradalmi tanácsot, ettől kezdve szinte alig volt nap, amikor a város valamilyen áldozatot ne hozott volna a haza szolgálatáért. Az átvonuló seregek élelmezése mellett például 1848. július 6-án 80 gyalogos és 25 lovas felszerelését, szeptember 28-án pedig 26 ló kiállítását vállalták. 49 1849. április 9-én védbizottmányt alakítottak (Tóth Lajos, Medgyessy József, Busay Károly). 50 A tavaszi hadjárat idején a cibakházi csata után kisegítő honvédkórházat állítottak fel, 51 Nagy megpróbáltatást élt át a város 1849. augusztus elején, amikor Schlick osztrák tábornok 11-12000 főnyi serege lepte el a vidéket. 52 A szabadságharc leverése után igen erős volt a 48-as törvényekhez és Kossuth szelleméhez való ragaszkodás. A kiegyezés után demokrata kört szerveztek, 1868. április 12-én volt az alakuló ülés, melyen Madarász József is részt vett. A kör 400 aláírásos kérvényt juttatott el Madarászhoz, hogy „a 48-as törvényekért, azok tökéletes visszaállításáért az annyira buzgólkodó kunszentmártoni nép nevében az országgyűlés asztalára tegye". 53 Az ellenzéki magatartást erősítette az 1861-től működő Nagykunszentmártoni Olvasó Egylet is. 54 Kunszentmárton a századfordulón is csaknem mindig 48-as eszméket valló képviselőket juttatott a parlamentbe. 55 Városi státusza 1896-ig volt. Ekkor Mesterszállás és Csorba puszta kivált, önálló községgé lett, s Kunszentmárton nagyközséggé alakult. 56 1881. március 17-én néplázadás robbant ki a városban. A nincstelen földműves és napszámos nép a súlyos, igazságtalan közmunkák és árverések miatt botokkal, fejszékkel felfegyverkezve hatalmába kerítette a városházát. Ipacs János vezetésével új tanácsot állított fel, és átvette a város vezetését. A földigénylők között elkezdték az 1500 kh-nyi közbirtokossági föld kiosztását és eltörölték a közmunkát. A megmozdulást március 19-én az alispán katonasággal elfojtotta, 300 embert elfogtak, 37-et elítéltek. 57 1890-ben a kunszentmártoni földmunkások és szegényparasztok újjászervezték a „Munkás Olvasó Kört", amely az igazságos földosztás és bérkövetelések mellett új, szocialista jellegű követeléseknek is hangot adott. Május 1. megünneplésére, „szövetkezeti gazdászat"-ra szóló felhívásaikat a rendőrség elkobozta. 58 Ettől kezdve tilos volt Kunszentmártonban a piactéri csoportosulás. 59 1894-ben elrendelték az érkező posták ellenőrzését. 60 Nagy mennyiségű szocialista tartalmú iratot foglalt le a rendőrség. 51 Két évig tartott a „kivételes állapot". Az agrárszocialista alapszervezet azonban tovább működött. 62 1897 szeptemberében a kunszentmártoni küldöttek is részt vettek a „Független Szocialista Párt" ceglédi alakuló kongresszusán. 63 Várkonyi mozgalmának hatását a kunszentmártoni szegényparasztokra nemcsak az 1897-es rendőrségi jelentés szögezi le, de a párt lapja, a „Földmívelő" is azt írja 1897. október 8-i számában, hogy „eszménk ezideig az egész országban mindössze is csak 18, legtöbb 20 választó-
