Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KUNMADARAS 559 1157 gyermekkel foglalkozott, de csak a református egyház tartott fenn iskolát ebben az időben."

6 1910-191 l-ben 5 iskolaépület 10 tantermében 636 tanköteles gyermeket 10 pedagógus tanított.

117 1925-ben 10 tanerő egy hattantermes fiú és egy öttantermes leányiskolában tanította a református növendékeket. Ekkor már egy 3 tantermes, 1 tanerős izraelita iskola is volt, ezenkívül működött 1 községi iparos tanonciskola 2 tanteremben 3 tanerővel. Fenntartottak 1 gazdasági ismétlő iskolát is 1 tanteremmel és 2 tanerővel. A legkisebbek oktatásával a községi óvodában 1 óvónő foglalkozott."

8 Külterületi iskolái (Nagymező, Pusztahármas) az 1920-as és az 1930-as években létesültek."

9 1960-ban 3 általános iskolájában 21 osztályterem volt, s 44 pedagógus 1473 tanulóval foglalkozott. Közülük külterületi iskolába 54-en jártak. Óvodájában 6 óvónő 191 gyermekkel foglalkozott.

120 Az iskolázottság alakulása 1941-ben és 1960-ban:

121 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941. 7248 926 1259 2476 2357 134 28 50 18 1960. 7149 584 14 3136 2646 524 106 94 45 Kunmadarason 1867-1951 között több egyesület és kör működött. Nevezetesebbek voltak a Gazdakör, az Ipartestület és a Kaszinó. Már a múlt században nevezetes volt a kunmadarasi Dalárda, illetve a község által fenntartott népkönyvtár és az egyházi nyilvános könyvtár.

122

1943-ig 2 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 9 egyesületek által fenntartott és 3 iskolai könyvtár működött.

123 Ebből hét - 1738 kötetes állománnyal - átvészelte a háborút.

124 Károsodás nélkül kezdhette meg működését 1945-ben a Gulyás Lajos tulajdonában lévő kunmadarasi mozi is.

125 A Nagykunsági Villamos Szövetkezet 1926-1928 között építette ki a villamos hálózatot.

126 1960-ban művelődési háza 250, normálfilmes mozija 290 férőhelyes volt. 1961-ben 1 új 450 férőhelyes művelődési házat építettek. Közművelődési könyvtárában 1687 kötet volt. A rádióelőfizetők száma 1340, s 372 vezetékes rádió is működött még. A televízió-előfizetők száma ekkor?.

127 10. Élővize nem lévén, a lakosság ásott kutakból ivott a legutóbbi időkig. Erről 1731-ben már Bél M. is megemlékezett.

128 1739-ben a Karcagról kiinduló pestisjárvány 778 áldozatot szedett.

129 A XVIII. század végén Kunmadaras orvost még nem szerződtetett. 1813-ban már 2 orvosáról tudunk, s közülük az egyik 1814-ben pert indított egyik helybeli javasasszony ellen.

130 A kolerajárvány 1831-ben sok áldozatot szedett, s ennek egyik oka az egészségtelen ivóvízben keresendő. Az egészséges vízellátást az artézi kutak oldották meg. 1958-ig 53 db kutat fúrtak, ebből 33-at bel, 20-at a külterületen, közülük 28 köz-, 23 közületi, 2 magánkút volt. A vízellátás módja törpe vízműves. A törpevízmű kiépítése 1960-ra fejeződött be. 1960-ban 4 km volt a vízvezeték hossza.

131 1852-ben a többi nagykun településhez hasonlóan Kunmadaras is rendelkezett kórházi alappal, amelynek kamataiból a községi orvosokat fizették.

132 Gyógyszertárát 1850-ben létesítették, amely nemcsak a madarasiakat, hanem a környékbeli települések lakosait is ellátta. (Tiszaőrs, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaszentimre).

133

1879-ben önálló egészségügyi kört alkotott. 1 járási, 1 községi, 1 magánorvos és 1 gyógyszertár volt.

134 1906-ban már 3 orvosáról, 1 gyógyszerészéről tudunk.

135

1925-ben 1 körorvosa, 3 magánorvosa, 1 községi bábája, 6 magán^ábája, 2 gyógyszertára volt.

136 Az 1920-as években szülőotthont is létesítettek. Az anya- és csecsemővédelmet a Zöldkereszt és a Stefánia Szövetség helyi szervezete látta el.

137

1910-ben adták át az át-