Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
KUNMADARAS 553 1918. november 9-én alakult meg a Katonatanács, amely 23 tagból állt. A községi elöljáróságot nem váltották le, hanem feleskették az új alkotmányra. 1918. november 24. után fogott a helyi kommunista csoport szervezéséhez az orosz fogságból hazatért Madarász Bálint. 60 1919. január 20-án elégedetlenségről tettek jelentést. Azt is megemlítették, hogy az őszi vetés 40%-a még nincsen a földben. 61 1919 március közepén még a Tanácsköztársaság megalakulása előtt a Nemzeti Tanács által létrehozott Népotthon tagsága is csatlakozott a fuzionálás révén létrejött Munkás Szövetséghez, amely a haladó erőket és a polgári demokratákat fogta össze. A Népotthon vezetője Kopasz Sándor tanító volt. 62 Az 1919. március 27-i Vörös Újság tudósít arról, hogy Kunmadarason is megalakult a Munkás-, Katona- és Paraszttanács. 61 Az 50 tagú tanács élén a Direktórium állott Sáska Sándor ácssegéd vezetésével. Tagjai: Sajó József cipész, Géresi Sándor, U. Nagy Bálint földművesek. A tanácsban reakciós elemek is nagy számban voltak, s korlátozták tevékenységét. 64 1919. április 30-án pedig már bevonultak a románok, a kibontakozásra tehát nem volt idő. A Direktórium elnöke Csehszlovákiába emigrált, a románok az otthon maradt vezetőket elfogták, közülük Molnár Imre a hajmáskéri internáló táborban meghalt. A románok megtorlásait a Prónay-különítmény terrorcselekményei követték. 1920 márciusában mintegy 150 lakost tartóztattak le, megbotozták őket, többeket a fegyverneki táborba hurcoltak, majd tízet közülük bebörtönöztek. 65 A két világháború között az elzárt településen a szervezkedések nem öltöttek komoly formát. 66 1944. október 14-én szabadult fel a község. 67 15-20 lakóház sérült meg. 68 1945 májusában 333 ember kapott földet, 10 gazdaságot koboztak el 725 kh terjedelemben. 200 kh feletti birtok nem maradt. 69 1948. március 31-én a földhözjuttatottak száma 353, a kiosztott ingatlan területe 3814 kh.™ Az új élet nehezen indult meg. Míg 1943-ban az őszi vetéskor búza 5865 holdon, rozs 252 holdon került földbe, 1944-ben mindössze csak 700 kh búzát és 7 kh rozsot vetettek el. 71 A Dózsa és a Kossuth termelőszövetkezeti csoport 1949-ben alakult. A mezőgazdasági népességű településen ennek döntő jelentősége volt. 72 1951-ben alakult meg az első ktsz, amely több kisiparos különböző iparágbeli összefogását tette lehetővé. A téglagyárat 1949-ben államosították. 73 6. Kunmadaras első ismert birtokosa, Madaras György, a jászokat és a kunokat megillető jogokat biztosította számára, később pedig, mint Kolbászszékhez tartozó település, részese volt a kun kiváltságoknak. 1567-ben 3 kapitányáról tettek említést az egri vár összeírói. Ez azt igazolja, hogy a kunoknál szokásos katonai mintára szervezett községi szervezet volt érvényben itt is. 74 Ugyanebből az összeírásból a község társadalmi Összetételére is fény derül. 21 telkes jobbágy, azaz gazda, és 5 zsellér található itt. 1572-ben 29 telkes jobbágyot, és 5 zsellért írtak össze. 75 AXVI-XVII. századból társadalmára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, de azt tudjuk, hogy 1720-ban már 75 taxás és 8 nemes élt Madarason. 76 A redempció hírére sokan sereglettek ide, és 1745-1748 között 261-en igényeltek földet, azaz ennyi volt ekkor a redemptusok száma, 51 pedig az irredemptusoké. 1766-ban azonban már csak 156 redemptus gazdát tartottak számon. Minden igénylő tehát nem tudott földet váltani. Ekkor 54 az irredemptusok száma, s mellettük még 5 inquilinus található. 77 A leggazdagabb redemptus Szél István, akinek 6 ökre, 48 tehene, 9 lova és 120 juha volt. A leggazdagabb irredemptus Rácz István 4 ökörrel, 1 tehénnel, és 10 juhval rendelkezett. 78 1786-ból részletesebben adhatjuk meg a társadalom szerkezetére vonatkozó adatokat: 79
