Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

548 KUNMADARAS Lakossága a török időkben megfogyatkozott, ezért befogadtak máshonnan érkező idegen elemeket is. Az egyik legkritikusabb időszak a tizenötéves háború kora volt, azonban Madaras elég védett helyen feküdt és lakói a mocsarakba tudtak húzódni a vészterhes időkben. Györffy István szerint Karcagon és Madarason tovább folyt az élet a tizenötéves háború idején is. 1602-ben Madaras a túri református egyházmegye nyilvántartásában református faluként szerepel.

32 Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a falut nem perzselhették fel, de népe nem semmisült meg. 1633-ban már templomot építettek.

33 A XVII. század folyamán népesedési adatai hiányoznak. Madaras kun község lévén egy összegben fizette adóját, más kunsági településekkel együtt. Népességszámot sem az 1672-ben sem az 1675. és 1676. években készült összeírások nem közöltek. 1675-ben azonban 3 Ft-ot fizetett taxaként, s ez a nagykun települések között kisebb falusi státust jelentett.

34 A másik kritikus időszakot a felszabadító háborúk során, a XVII. sz. végén a két tatár betörés jelentette. Kétségtelen, hogy Madaras lakói ezt is megszenvedték, ám 1699-ben már 30 lakója volt. Templomuk is viszonylag épen maradt. 1692 és 1701 között Békési János nevű papjáról tudunk, akinek folytatólagos ott-tartózkodását Tóth D. csak azért vonja kétségbe, mert úgy véli, hogy a falu elpusztult.

35 Az 1702-es év Kunmadaras népesedéstörténetében újabb bizonytalan pont: a Német Lovagrend összeírásában ugyanis pusztaként szerepel. Ugyanakkor 1701 és 1705 között Földvári István lelkész itt működött. Éppen 1702-ben rendelte ide véglegesen az egyházmegye. Tehát Kunmadaras nem lehetett puszta.

36 Már 1703-tól Rákóczi mellé állt Madaras népe és a település a kurucok egyik fontos táborhelye lett. 1705. május 24-én a rácok feldúlták Madarast. Ekkor a többi kun község polgári népességével együtt Rakamazra menekültek, ahol rendes községi életet folytattak. 171 l-ben a fegyverletétel után tértek haza.

37 Ettől kezdve töretlen Kunmadaras népességének fejlődése. A redempció előtti időszakban sok új lakos érkezett ide. Az új telepesek a Kunmadarastól északkeletre fekvő Tisza menti, nyírségi és Hortobágy környéki községekből települtek át.

38 Népességének számszerű alakulása a következő:

39 a) Év: 1567 1571 1572 1577 21 telkes jobbágy 26 férfi 29 telkes jobbágy 18 család 5 zsellér . 5 zsellér 3 kapitány Év: 1699 1713 1715 1720 30 család 45 család 48 gazda 75 taxás 8 nemes Év: 1745-1748 1766 261 redemptus 156 redemptus 51 irredemptus 54 irredemptus 5 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 3727 7517 7076 7350 7673 7618 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 7584 7645 7862 8231 8487 8463