Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

540 KUNHEGYES 1867-1951 között 53 különböző BM által engedélyezett és nyilvántartott kör és egyesület működött Kunhegyesen, s szervezte könyvtáraival, rendezvényeivel tagjainak kulturális életét. Közülük jelentősebbek: Polgári Olvasókör (Casinó, 1874-1946), 48-as Olvasókör (1885-1951), Földművelők I. Köre (1887-1950), Kunhegyesi Dalárda (1884-1929).

i35 1943-ig 9 db Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumi Könyvtár, 1 Földművelésügyi Minisztériumi Könyvtár, 11 egyesületek által fenntartott és 2 iskolai könyvtár működött.

136 Közülük 13 könyvtár összesen 4077 db-os könyvállománnyal átvészelte a háborút.

137 A felszabadulás után tovább működött háborús sérülések nélkül a község mozija is.

138 A villanyt 1927-ben vezették be, amely elsősorban világítási és nem ipari célokat szolgált.

139 1960-ban művelődési háza 500, normálfilmes mozija 292 férőhelyes volt. Közművelődési könyvtárában 5389 kötet könyv található, a rádió előfizetők száma: 2207, a vezetékes rádiók száma: 407, s ekkor 14 televízió előfizető volt.

140 10. Kunhegyesen töméntelen szúnyog terjesztette a kórt a Mirhó-fok elzárásáig. Palugyay I. 1852-ben egészséges éghajlatúnak mondotta, de megjegyezte, hogy időnként váltólázak vannak.

141 A lakosság- élő vize nem lévén -, ásott kutak vizét itta, a legutóbbi időkig, s a tanyákon még ma is. 1925-ben fúrták az első artézi kutat.

142 1958-ig 18 artézi kutat fúrtak, ebből 17 bel-, 1 külterületi. 12 közülük köz, 6 közületi kút. A vízellátás módja egyedi, közkutas.

143 1960-ban 26 fúrott kút volt, egy meleg vizű kutat is megnyitottak, amelyre egy- csak idényben működő - 300 férőhelyes strandot építettek.

144 1829-ben egy gyógyszerész „boltot" béreltek a községben. A község csupán egy sebészt alkalmazott ebben az időben, s midőn 1831-ben 400 ember esett a kolerának áldozatául, még nem volt a városnak orvosa. Ekkor nagykun kapitányi rendeletre két józan életű és tapasztalt embert küldtek Pestre, hogy kitanulják, hogyan kell elejét venni hasonló járványoknak.

145 Miként a többi Jászkunsághoz tartozó településnek, úgy Kunhegyesnek is jelentős kórház alapja volt.

146 1879-ben önálló egészségügyi kört képezett, 3 orvosa, 1 gyógyszertára,

147

1906-ban 2 gyógyszerésze, 1 járási, 1 községi és 1 magánorvosa volt.

148 1925-ben 4 magánorvos, 5 magán bába és 2 gyógyszerész működött a községben.

149 1938-ban 1079 légköbméteres egészségházat adtak át. 1946 tavaszán társadalmi segítséggel szülőotthont létesítettek benne.

150 1947-ben TBC gondozó intézet alakult, 1955-ben bölcsődét nyitottak 40 férőhellyel.'1960-ban mentőállomás létesült, 1961-ben korszerűsítették a szülőotthont, mely 1960-ban 6 ágyas, a korszerűsítés után 24 ágyas lett. 1960-ban 3 körzeti, 2 magánorvos élt Kunhegyesen, 4 védőnő, 2 házi betegápoló segítette munkájukat. Ekkor 35 férőhelyes bölcsőde is létesült. 36 km hosszú belterületi útjából 6 km kövezett, a 74 km hosszúságú járdájából 30,5 km volt kiépített. 233 közvilágítási lámpahely szolgálja az éjszakai világítást, a gondozott park területe pedig ekkor 11 510 négyzetméter.

151 ár. Szabó István-dr. Szabó László