Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

533 Kunhegyes, hasonlóan a többi nagykun városhoz, élesen elkülönülő társadalmi csoportokra tagolódott, de a szervezeti hagyományai, és önálló közigazgatási gyakorlata erős lévén: az egyes rétegek hivatalos, alapszabályok szerinti körökbe tömörültek. Ezek a körök voltak a különböző társadalmi csoportok mozgalmainak centrumai, és csak a XX. század elején váltak jelentősebbé a különböző politikai pártok. 1856-ban alakult meg a Polgári Olvasó Kör, amely az értelmiséget tömörítette. A Függetlenségi Olvasókör: a vagyonos osztályt, az Iparos Kör: az iparosokat és kereskedőket, a Földmunkás Körök: az agrárproletárokat és kubikosokat, a Népkör és a 48-as Olvasókör: a törpebirtokos parasztságot fogta össze. Mezőfi Vilmos ezeken a körökön keresztül kezdte meg szervező munkáját Kunhegyesen is.

61 1902-ben küldöttei már részt vettek az USZP mezőtúri konferenciáján, 1904-ben pedig jelentős USZP szervezetnek tartották a kunhegyesit. Mezőfi személyesen is megfordult Kunhegyesen és beszédet tartott párthíveinek.

62 A korábban is szervezett agrárszocialisták az I. világháború frontjairól hazatérve megkezdték a szocialista szervezkedést. A helyi mozgalmak kiemelkedő alakja volt a frontról hazatért Szőgyi Sándor, aki 1918-ban megalakította az SZDP-szervezetet, majd még 1918 decemberében a KMP helyi szervezetét. Nemes János földbirtokos 4000 kh-ját még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt felosztották a szegények között. 1918. november 20-án alakult meg a Nemzeti Tanács. 1918. december 14-én létrejött a Földmunkások Helyi Csoportja. 1919. január 20-án jelentették, hogy Kunhegyesen a lakosság nagy része nyugtalan, a katonák lázítanak.

63 1919. március 21-én Kunhegyesen is kihirdették a Tanácsköztársaság megalakulását, másnap pedig megalakult a 40 tagú direktórium, élén Tóth Miklós elnökkel. Balogh Sándor és Apostol Imre vezetésével létrejött a Vörös Őrség is. A direktórium azonnali intézkedéseket tett, a lakosság élelmezésének, közigazgatásának javítására, azonban április 30-án már bevonultak a román csapatok. A direktórium tagjai közül többen beálltak a Vörös Hadseregbe.

64 A románok 200 embert internáltak, majd pedig a Héjjas-különítmény szedte áldozatait. Molnár Zsigmondot halálra verték.

65 Szőgyi Sándor 1923-ban tért vissza Kunhegyesre és ettől kezdve állandó megfigyelés alatt állt. Ennek ellenére sikerült újjáélesztenie a mozgalmi életet, kapcsolatot talált - mint kubikos földmunkás - az illegális kommunista párttal, 1930-ban a Kunhegyesen újjáalakult MSZDP egyik vezetője lett. Az MSZDP-t azonban rövid működés után a főszolgabíró betiltotta. 1928-ban, majd 1941-ben kubikos sztrájkot szervezett, de mindkét alkalommal letartóztatták.

66 1922-ben Kunhegyes kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze városi jogát. Ennek érdekében nagyobb építkezésekbe kezdtek, de a városi jogot nem sikerült megszerezni.

67 1944. október 9-én szabadult fel Kunhegyes, amelyet még a német páncélos ellentámadás érintett.

68 Harcok a község belterületén nem folytak és így különösebb rongálódások nem keletkeztek.

69 1944. december 6-án alakult meg az MKP helyi szervezete.

70

1945. május 23-án kelt jelentés szerint 178 földigénylőt elégítettek ki, 3 gazdaságot összesen 67 kh-at elkoboztak, meghagytak viszont 3 db 100-200 kh-as birtokot, 4 db 100-200 kh közötti birtokot, (469 kh) pedig kiosztottak.

71 Ez az alacsony szám mutatja, hogy Kunhegyes ugyanolyan nehézségekkel küzdött, mint a többi kunsági település. Nem volt megfelelő számú felosztható nagybirtok és így a nagyszámú szegénységet nem elégíthették ki.

72 Kunhegyesen 1943-ban 9621 kh búza, 171 kh rozs és 2 kh árpavetés volt ősszel a földben. Ezzel szemben 1944-ben csak 728 kh búza, és 8 kh rozs őszi vetést jelentettek.

73 Az élet ezért nehezen indult meg. 1946-ban létrejött az FMSZ, 1949-ben egyszerre 3 termelőszövetkezet alakult (Vörös Csillag, Lenin, Vörös Október). 1951-ben az első KTSZ megalakulásával a kisipar is a szocialista termelés útjára lépett.

74 6. Kunhegyes nemesek és kunsági lakosok birtoka volt a középkorban. 1571-ben már egy bíróját is említik a népes falunak.

75 Nem tudni, hogy a XVI-XVII. században kialakított-e a kunokéhoz hasonló katonai jellegű faluszervezetet, mert még 1713-ban is csak 1 bíróját és 1 kis bíróját nevezték meg.

76 Társadalmába először a redempció után pillanthatunk be, amikor KUNHEGYES