Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KŐTELEK 501 készítettek. A háziipar elterjedt volt, főleg szövés és fonás. A szomszédos Besenyszög községből is ide jártak az asszonyok szövetni vásznaikat, zsákjaikat.

47 A település lakói terményeiket, állataikat a megye vásárain értékesítették, de megfordultak más megyékben is. A kiskereskedők száma 8-12 között változott. Az 1950-es évek elején megszűnt a kisipar, a volt kisiparosok részben a Kisipari Termelőszövetkezet tagjai lettek, részben abbahagyták az ipart. 1958-ban a cementárugyárat felújították és cement tetőcserepet, továbbá mozaiklapot gyártottak benne. Az üzem azonban néhány év múlva a veszteséges termelés miatt megszűnt.

48 A község lakóinak megélhetését elsősorban a mezőgazdaság jelentette továbbra is. A keresők száma az iparban és a kereskedelemben 1900-tól a következőképpen alakult:

49 Év: 1900 1910 1941 1960 ipar, építőipar 126 54 251 165 kereskedelem 12 12 34 40 Az iparban dolgozók számának 1960-as viszonylagos visszaesésénél figyelembe kell vennünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése miatt sokan elköltöztek. A község hiteligényeit a felszabadulásig, illetve 1948-ig a Kőtelki Hitelszövetkezet látta el, mely 1897-ben alakult.

50 1948-tól, a Takarékszövetkezet 1963. évi megalakulásáig helyben hitelkielégítés nem volt. Az igénylőknek hitelfelvételre csak a megyeszékhelyen adódott lehetősége. 9. Az 1500-as években Kőtelek egyházilag önálló község, temploma, plébánosa volt.

5

' A XVII. században és a XVIII. század elején Nagykörű filiája. Önálló anyaegyházzá 1742-ben alakult, s ettől kezdve Tiszasüly is hozzátartozott. Plébánosa 1731-től vezeti az anyakönyveket.

52 Bél Mátyás Heves megyei ismertetésében (1730) ezt írja: „.. .Közepes nagyságú falu, szántója, rétje, füzese, temploma, plébánosa van." Jelenlegi temploma 1782-ben épült. Iskolai jellegű oktatás az 1730-as években kezdődött a községben. Az első tanító, Gulyás Ferenc, jegyzői és kántori teendőket is ellátott. Nagymérvű elfoglaltsága miatt a gyerekeket jórészt felesége tanította. Ez abban az időben egyedülálló, mivel csak férfiak tanítottak. A tanítást lakásán végezte, tanulóként 1 forintért.

53 Első iskoláját a község 1779-ben állította fel. 1799-ben újabb iskolát emeltek, mely magába foglalta a tanítói lakást is. 1825-ben újabb iskola épült. 1893-ban létesítenek izraelita felekezeti iskolát, ugyanebben az évben Kőtelken és Hunyadfalván községi iskolát építettek.

54 1746-os adatok szerint 6 tanuló részesült oktatásban a községben. 1830-ban 107 fiú és 83 leány közül 95-en járnak rendszeresen iskolába. Vagyis a tankötelesek 50%-a. 1850-ben 2 első osztály volt, 57-es és 41-es létszámmal. Az iskolák fenntartása, karbantartása gyakran gondot okozott, erről tanúskodnak az iskolaszéki jegyzőkönyvek. A felszabadulásig a községben római katolikus és községi iskola működött. Az irányítást, felügyeletet a helyi plébános látta el. A tanítók száma az I. világháborútól a felszabadulásig általában 4-5 volt. A felszabadulást követően rövidesen megindult az oktatás. A kőtelki tantestületben is megalakult a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének helyi csoportja.

55

1947-ben alakult meg a helyi úttörőcsapat, mely Damjanich János nevét vette fel. Az 1949-es budapesti VIT-re meghívták az úttörőcsapat tánccsoportját, amely ott nagy sikerrel szerepelt.

56 1948-ban államosították az egyházi iskolát, amely minden zavaró körülmény nélkül történt meg. Az iskola támogatására nagyarányú társadalmi munkát szervezett és végzett az MNDSZ és az MDP helyi szervezete.

57 A 8 osztályos oktatás személyi feltételeinek megteremtése, szaktanárok alkalmazásával, illetve a meglévő tanítók szakosodásával történt meg. 1962-ben új, emeletes iskola épült Kőtelken.

58 Az új létesítmény biztosította a tárgyi feltételeket a zavartalan oktatónevelő munkához. A felszabadulás előtti kulturális élet központjai: A Kőtelki Polgári Olvasókör és a Kőtelki Katolikus Gazda- és Munkáskör.

59 A polgári körben a kubikusok és nincstelenek, míg a gazda-