Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KISÚJSZÁLLÁS 477 sok és rekvirálások. Azokat, akik a proletárhatalom idején aktív szerepet játszottak, Nyíregyházára, Mezőtúrra és Bukarestbe hurcolták internáló táborokba, s szabadulásuk után sem kaptak közülük többen állást a városban (Borzsák Józsefet pl. megfosztották tanári állásától, csakúgy, mint Fejér Józsefet).

65 Az 1906-1914 között tevékenykedő - MSZDP irányította - Kisújszállási Építőmunkás Szövetség 1919-ben újjászerveződött, a Tanácsköztársaság megdöntése után azonban működését beszüntették. 1921-től megkísérelték a tagok a szövetség életre keltését, s hosszú huzavona után 1923. május 6-án újra megalakult. 1928-tól a Földmunkásszövetség is újrakezdte munkáját. A földmunkások hozták lényegében létre az MSZDP kisújszállási szervezetét is, amely 1928 novemberében hivatalosan is megkezdte működését. A párt a 30-as évek elején már erőteljes szervezettel rendelkezett. Annyira, hogy 1932-ben, a helyi választásokon az I. kerületben az MSZDP jelöltjei mind az öt mandátumot megszerezték, 1934-ben pedig az I. és II. kerületbeli jelöltjeiket juttatták be szavazati többséggel a képviselőtestületbe.

66 Az MSZDP két tagja Strasszer Gyula és Darvas László a 30-as években megkísérelte az MSZDP munkáját az illegális KMP munkájával is összekapcsolni, de Kisújszálláson ez nem járt sikerrel.

67 A szovjet hadsereg 1944. október 8-án érte el Kisújszállást, de a város birtoklásáért még több napon át folyt a harc. Ugyanis a környéken német páncélos egységekkel vívtak csatát, majd október 12-én indult meg a németek nagy páncélos ellentámadása a debreceni országút irányában. Kisújszállást is elérték a németek, de végül október 16-án Karcag irányából erős gépesített alakulatok támadása nyomta vissza őket.

68

1944. október 10-én a harcok szünetében ideiglenes városi tanács alakult Bakó Kálmán kezdeményezésére, s ők december 27-ig helyettesítették az elmenekült közigazgatási szerveket. Ekkor a Nemzeti Bizottság vette át a város életének irányítását.

69 1944. november 1-én alakult meg az MKP helyi szervezete.

70

1945. január 17-én a kisújszállásiak felkeresték a miniszterelnököt radikális földosztást követelve. A földosztó bizottság 17 taggal március 18-án alakult meg.

71 1945 májusában már 969 ember kapott földet, 25 gazdaságot, összesen 1599 kh területtel koboztak el és 24 száz kat. holdon felüli gazdaságot osztottak fel. Kiemelkedően radikális volt a kisújszállási földosztás, olyannyira, hogy az országos hatóságok is mérsékletre intették a földosztókat.

72

1948 márciusában 904 földhözjuttatott 6071 kh földterületet kapott.

73 Kisújszállásnak jelentős hatása volt a környékre politikai szempontból. Földi István kisújszállási földmunkás, illetve korábban dr. Kovács Kálmán egyaránt a mozgalom régi harcosai, akik főispáni tisztséget is viseltek.

74 6. Szabad állapotú kun település volt a középkorban. 1567-ben már társadalma osztottnak tűnik, mert hét telkes jobbágyot, öt zsellért írtak össze. Ugyanekkor megemlítenek hat itt élő kapitányt is, ami kun társadalom-szervezetükre utal.

75

1676-ban az egri vár összeírásában szereplő község, s az összeírok rögzítették az 1596-os állapotokat is. Eszerint Kisújszállás 16 másik kun településsel együtt Szent Jakab ünnepekor 36 Ft tegzes pénzt fizetett. Az összeírás kun nemeseknek (nobiles cumanorum) nevezte a falvak lakóit.

76 Az elpusztult község így kerülhetett az 1717-es megülés után egyértelműen a Nagykunsághoz, válhatott kiváltságos hellyé, s vehetett részt a redempcióban. 296 név szerepelt az 1753. esztendőben felvett redemptusok névsorában, s ki-ki a befizetett összeg arányában részesült a megváltott földekből.

77 1766-ra már körvonalazódik a község redempció alapján megoszlott társadalma. Ekkor 151 redemptus, 48 irredemptus és 12 inquilinus élt a községben, 16-an voltak tagjai a szenátori testületnek a redemptusok közül. Jónás Györgynek a leggazdagabb redemptusnak, 62 ökre, 12 tehene, 20 lova, 150 birkája, V. Szabó Istvánnak, a legvagyonosabb irredemptusnak: 4 ökre, 10 tehene és 4 lova volt.

78

1786-ban a társadalom rétegeződése a következő:

79 Feltűnően nagy az armális nemesek száma, akik azonban nem élveztek több jogot, mint a polgároknak nevezett szabad, redemptus kunok. Személyileg szabadok voltak az ún. zsellérek is, akiken itt elsősorban vagyonnal is rendelkező, de mégis korlátozottabb anyagi viszonyok között élő irredemptusokat kell értenünk.

80 1852-ben 1761 házából 1753 telkes ház, 1 községház, 7 lel-