Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kisújszállás W, V 1. Szolnok megye keleti részén, Mezőtúr és Karcag között, élővíztől távol fekvő település. Talaja erősen kötött, nagyobbrészt sztyeppesedő réti szolonyec, mélyben sós alföldi, mészlepedékes csernozjom, kisebb részben réti talaj és szolonyeces réti talaj.

1 1960-ban népessége: 13256, népsűrűsége: 67,1, határterületének nagysága: 35 628 kh, lakóházainak száma: 3497, lakásainak száma: 3980.

2 2. 1389: Wyzallas (más néven: Zakegyház)

3

, 1395: Wyzalas

4

, 1470: Kyswyzallas

5

, 1552: Kyswyzalías,

6

1567: Kyswyzallas

7

, 1571: Ujszállás

8

, 1581: Kyswyzallas

9

, 1672: Kysuyszallas

10

, 1675: Kisújszállás

11

, 1676: Kysuyszallas

12

, 1699: Kysuyszallasa

13

, 1767: Kis-Újszállás

14

, 1799: Kisújszállás

15

,1799: Kisújszállás

16

,1801: Kis-Új-Szállás

17

, 1828: Kis Új Szállás

18

, 1837: Kisújszállás

19

. Hármas szóösszetétel: a) Kis-: valószínű, a kis jelző Karcagújszállástól különbözteti meg, s nem határának szűk voltára utal, miként Gyárfás I. gondolta. Kis szavunk a hasonló jelentésű honfoglalás előtti ótörök eredetű szavunk, b) -új-: feltehetően a mozgásban lévő nomád szállás többszöri megülésére utal. Új-: szavunk ősi finn-ugor örökség, hasonló jelentésben él több rokon nyelvben, c) -szállás: (vö. Bevezető.) A harmadik tag mozgásban lévő, ez időben csak kunokhoz köthető települési formára utal.

20 Itt kell megemlítenünk, hogy Kisújszállás nehezen azonosítható, s nem bizonyos, hogy az 1389-es Ujszállás (Zakegyház), illetve az 1395-ös Ujszállás valóban e település első említése. 1389-ben említenek még Újszálláson és Zakegyházán kívül egy Kisszállás nevű helyet is, 1470-ben pedig a már kétségtelen Kisújszállás név még nem rögződik. 1501-ben ugyanis Kisújszállást nevezik Péterszállásnak. Ezt a nevet, mint még nemrégiben használatosat, 1799-ben is megemlítik.

21 1571-ben Ujszállás neve előtt egy „H" betű is szerepel. Györffy L. szerint ez tollhiba. Valószínű, hogy „K" jelzés helyett áll, mely feltehetően a kis jelző rövidítése. Ekkor ugyanis több oklevélben egyértelműen Kisújszállásnak nevezik. 3. Kisújszállás területéről és határából többnyire lelőhely és határrész megnevezése nélkül kerültek be terepbejárás során: rézkori, bronzkori, vaskori (szkíta) szarmata (Ludas nevű határrész), népvándorláskori, árpádkori, kora és késő középkori szórvány leletek a Damjanich Múzeum gyűjteményébe. Ásatás ezen a területen nem folyt.

22 • Utcás település, határában nagy tanyavilág és pásztorszállások. Kuriális stílusú nagygazda, lopott tornácú szegényparaszt házak. Tornácoszlopai fűrészelt díszítésűek. Virág alakú vas házoromdíszek. A tanyákon tüzelős ólak voltak. Társadalma tagolt (iparosok, nagygazdák, munka-