Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Kétpó 1. Kétpó község a megye délkeleti részén, a Mezőtúrral és Törökszentmiklóssal határos területeken fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom.

1 Jelentős élővize nincs. Lakóinak száma 2369 fő, népsűrűsége 33,5, területe 11 606 kh,

2 lakóházainak száma 481.

3 2. XIII. sz. eleje: Pa, Pou;

4 1392: Nagypó;

5 XV. sz. vége: Naghpo, Kyspo;

6

1560: Kispoh, Nagypoh;

7

1630: Nagy Poy Szék ;

8

1680: Kis Pocz, Nagi Pocz;

9

1863: Poó puszta;

10 1891: Puszta-Poó;

11 1945: Pusztapó;

12 1952: Kétpó.

13 Kettős összetételű név, melynek előtagja azt jelzi, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál személynév egyik becéző alakja.

14 Pó feltehetően a szállásbirtokos nemzetségtől vagy első földesurától nyerte nevét.

15 A falu megalakulásakor ideiglenesen a Pusztapó nevet viselte. 1952 márciusában a tanácsülés a Nagypó községnevet javasolta, de a Belügyminisztérium rendeletileg az új község nevét a ma is használatos alakban állapította meg.

16 3. A község területén előkerült régészeti leletek a népvándorlás korából származnak. Sikerült feltárni több szarmata edénytöredéket és a honfoglaló magyarok által használt lószerszámveretet, valamint őseink fejlett ötvösművészetének egyik jeles emlékét, az ún. kétpói csészét.

17 A község belterületét mérnöki tervek alapján alakították ki. Az így létrehozott és egyre fejlődő központot azonban még napjainkban is tanyarendszer övezi. A tanyákon megfigyelhető hagyományos építkezési mód jellemzője a tornácnélküli lakóházzal egybeépített istálló és ól. A lakosok mindennapi viseletén kívül voltak különleges alkalmakkor hordott darabok is, így a dísz nélküli szűr és ködmön, melyet városbamenéskor, vagy más nagyobb esemény idején öltöttek magukra. A szokások közül említést érdemel a disznótor és a téli citerásbál. Mint a megye számos községében, itt is élt még pár évtizeddel ezelőtt a boszorkány- és táltoshit és gyakran felidézésre kerültek a babonás történetek. Napjainkig fennmaradtak azonban a balladák, a históriák és a summás dalok, a pusztai emberekre oly jellemző népköltészeti alkotások.

18 Év: 1571

19 1703

2

° 1828

2

' 1851

22 186323 51 család 8 jobbágycsalád 207 fő 369 fő 400 fő Év: 186924 1880 1890 1900 1910 1587 fő 1673 fő 1842 fő 2223 fő 2263 fő Év: 1920 1930 1941 1949 1960 2142 fő 1991 fő 2160 fő .2299 fő 2369 fő A honfoglalás után a község területét feltehetően az Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szállták meg.

25 Pesty Frigyes szerint a XIII. században a kunok játszottak szerepet Nagypó köz-