Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 41 S ekkor az SZDP a többi pártokhoz képest az MKP-hoz állott igen közel, bár bázisa vidékünkön nem annyira az ipari munkásság, mint a kisiparosság volt. Az FKP országszerte, valamennyi megyében a vezető helyet szerezte meg. Megyénkben is, az országos tendencia érvényesült. A megye területén azonban nem egyenletes megoszlása, ezért meg kell vizsgálni az arányszámokat. Az FKP és az MKP szavazatarányaiban a megye eltérő társadalmi fejlődésű vidékeinek ekkor még tovább élő társadalmi hagyományait, átöröklött, át nem rendeződött társadalmi struktúrája nyert kifejezést. Nézzük meg járásonként a két párt, az FKP és az MKP szavazatarányait százalékosan.

97 Járás Tiszai felső járás Tiszai közép járás Tiszai alsó járás Központi járás Jászsági alsó járás Jászsági felső járás Az adatok nyilvánvalóan mutatják, hogy a tiszai felső és középső járásban, azaz a volt uradalmi területeken (Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kenderes térségében az FKP-nek lényegesen gyengébb volt a bázisa, ugyanakkor magasan az országos és megyei átlag fölött részesedett a szavazatokból az MKP. Itt a földhöz juttatott parasztság, a volt cselédség jelentette a kommunista párt bázisát, s nem volt erős befolyása a kisgazdáknak, a pártot irányító vagyonos paraszti rétegnek. A községek életében egyébként ez a réteg korábban sem játszott jelentős szerepet, hiszen a legtöbb községben az úri középbirtok, néhol az uradalmak voltak a meghatározók. A tiszai alsójárás ennél gyengébb eredményét az erős és jelentős tiszakürti, tiszaföldvári, tiszasasi gazdarétegnek, illetve a jászkunsági birtokos parasztság meghatározó voltának tudhatjuk be Mesterszállás és Kunszentmárton községekben. Megfigyelhető azonban, hogy Tiszaug, Szelevény és az erős forradalmi múlttal rendelkező Cibakháza az MKP-nek juttatott nagyarányú, átlag fölé emelkedő szavazatot. Az MKP 38%-os tiszaugi részesedése éppen a legszegényebb községben végrehajtott földosztás radikalizmusának köszönhető. A központi járás adataiban Szolnok nincsen benne, de még így is érezteti a város a hatását, a bejáró ipari munkásság szavazatainak súlyát. Külön figyelmet igényel Kőtelek és Nagykörű radikalizmusa, ahol is 50,4%, illetve 37,5% az MKP részesedése. Egészen más a helyzet a két jászsági járásban. Itt a hagyományos, magát a redemptusok íeszármazottainak tartó birtokos parasztság és a katolikus egyház együttes befolyása eredményezte az FKP túlsúlyát, s az MKP alacsonyabb részesedését. Csak néhány jelentősebb forradalmi múlttal rendelkező település emelkedett ki közülük: így a jelentős kubikos réteggel bíró Jászárokszállás (23,5%), Jászladány (29,7%), s az egyik legszegényebb, de az agrármozgalmakban már a századfordulón is bekapcsolódó Jászfelsőszentgyörgy (25,3%), illetve a jászsági községekből rebellis magatartásával mindig is kiemelkedő Jászkisér (32,1%). Az MKP átlag fölé való emelkedése ezekben a községekben e tényezőkkel magyarázható. A Jászság többi települései azonban a hagyományos politikai vonalat követték, azt, amely a hagyományos gazdauralommal egyeztethető össze. Jászberény nincsen ugyan benne a járási átlagokban, de éppen e város arányai fejezik ki ezt a tendenciát leginkább. Itt az MKP 8,4%-ot, az FKP pedig 69,4%-ot ért el. Ha a Nagykunságot nézzük, megállapíthatjuk, hogy ott már nem ilyen erős a hagyományos társadalmi szerkezet, a századforduló óta az agrárszocializmuson nevelkedett rétegek egy része 1919-ben is a kommunistákkal szövetkezett vagy éppen kommunistává lett. A kisújszállási erős 1919-es mozgalom folytatókra talált a városban, s itt az MKP első helyen végzett az 1945-ös választásokon. Túrkevében is az átlag fölé emelkedik az MKP arányszáma. Néhány nagykunsági településen azonban a gazda uralom ugyanúgy jelen van, mint a Jászságban (Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton. Mesterszállás), helyzetük azonban nem lehetett stabil és befolyásuk FKP MKP 42,7% 26,3% 43,1% 28,5% 49,2% 22,7% 55,5% 29,7% 65,6% 18,3% 61,7% 15,8%