Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KARCAG 415 mennyi kör kisebb könyvtárral rendelkezett, folyóiratokat is járatott. 1921-ben megalakult a Szabadoktatási Bizottság, s ez átalakult 1923-ban Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsággá. A két világháború között ezeknek a bizottságoknak az irányításával folyt a város területén a népművelési tevékenység. Ezt a munkát segítette 13 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 5 Földművelésügyi Minisztériumi népkönyvtár, 11 egyesületek által fenntartott könyvtár, 4 iskolai- és 1 városi könyvtár.

165 Ezek közül csak kettő vészelte át a háborút 2850-es könyvállománnyal.

166 1907-ben ült össze a Nagykun Múzeum megalapítását szorgalmazó értelmiségi gárda, s hozta létre a múlt emlékeinek gyűjteményét. 1926-ban megépült Karcag város központi „Kultúrpalotája" (ma Déryné Művelődési Ház), amelyben helyet kapott a múzeumi gyűjtemény, az 550 férőhelyes mozi, s alkalmas volt mindenfajta kulturális rendezvény lebonyolítására.

167 A múzeumi anyag a háború alatt megsemmisült, maga a múzeum csak az 1950-es évek elején éledt újjá, amikor országosan is számon tartott gyűjteményt hoztak létre a múzeumi vezetők.

168

1877-1960-ig több napi- és hetilap jelent meg Karcagon hosszabb-rövidebb élettartammal (Karcagi Hétfői Újság 1911, Karcagi Híradó 1911., Karcagi Hírlap 1958-1960., Karcagi Május 1. MTSZ Híradója 1959., Karcagi Napló 1945-1948., Karcag 1913-1914, Karcag és Vidéke 1877(?)-1938., majd Karczag és Vidéke 1903-1911, Karcagi Hírlap 1905-1938. Karcagi Napló 1911-1938.).

169 1960-ban a művelődési ház befogadóképessége 1592 fő, normálfilmes mozijába 532-en, külterületi keskenyfilmes mozijába 211-en fértek be, 8 közművelődési könyvtárában 13 000 kötet volt, a rádióelőfizetők száma 5442. Ekkor még csak 35 televíziót tartottak számon Karcagon.

170 10. Karcag éghajlata - különösen a Mirhó-gát megépítéséig - meglehetősen egészségtelen volt. Bél M. megemlíti a töméntelen szúnyogot, káros darázsfajtákat, amelyeket alig tudnak a Kakát kiöntései miatt távol tartani az átutazók.

171 Élővíz hiányában a lakosság ásott kutakat használt. A mocsarak, egészségtelen kútvizek miatt a pusztító járványok hamarabb terjedtek, s így futhatott szét szinte napok alatt az 1739-es nagy pestisjárvány, s később a kisebb méretű, de meg-megismétlődő pestis- és kolerajárványok sora.

172 A lakosság tanyákon a legutóbbi időkig ásott, gémes kutakból ivott. A város XIX. század második felében bekövetkező fejlődése, piacterének rendezése, a város közepén álló városi lóistálló lebontása nemcsak a központi tér rendezését és parkosítását tette lehetővé, hanem az egészségügyet is szolgálta. Nagy jelentőségű volt a főtéren 1893-ban fúrt artézi közkút átadása. Ezzel vette kezdetét az egészségesebb vízellátási hálózat kiépítése.

173

1958-ig Karcagon 125 artézi kutat fúrtak, 64-et a bel-, 61-et a külterületen. Ebből 36 köz-, 67 közületi-, 22 magánkút volt. A vízellátás módja kettős. A városi vízművek vízvezetéki hálózata látta el a városközpontot már a két világháború között is, s ez a hálózat állandóan bővült. A peremrészeken egyedi közkutas a vízellátás módja.

174 Külön kell megemlítenünk melegvizű kútjait. 1958-ban a Kossuth téri 27 °C-os gázos közkút mellett már megvolt a Berekfürdő I. (56 °C), a Berekfürdő II. (54 °C), a vásártéri Dózsa-kút (66 °C) és a Strandfürdő kútja (75 °C).

175 1852-ben Karcag - miként valamennyi jász és kun település - „kórházi alappal" rendelkezett, s ennek kamataiból tartotta a városi orvost, ápolta a szegényebb rászorulókat. A tőke ekkor már elegendő volt arra, hogy kórház építését is tervbe vegyék.

176 1879-ben önálló egészségügyi kört alkotott, s három orvost alkalmazott. Volt ekkor egy gyógyszertára is.

177 Korábban mindig egy orvosa volt a városnak, de mellette chirurgust is alkalmaztak. 1804-ből van az első adatunk chirurgus szerződtetésére.

178 Mivel a járványok Karcagot az egészségtelen éghajlat miatt sokszor látogatták, nagyjelentőségű volt, hogy 1817-ben már himlő elleni védőoltásról is van adatunk.

179

1906-ban 5 orvos, 2 gyógyszerész, 1 állatorvos, 3 szülésznő, 1 fertőtlenítő szolgálta a közegészségügyet.

180 1945-ig szaporodott az orvosok száma, de jelentősebb fejlődés nem tapasztalható. Az 1945-ös év fordulatot hozott Karcag egészségügyének alakulásában. A Besztercéről idemenekült kórház öt magánházban telepedett meg sebészeti, belgyógyászati, gyermekgyógyászati, bőrgyó-