Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KARCAG 405 lás álláspontját, amely szerint a 100 kh-ig terjedő birtokok maradhatnak csak meg és egyben követelték a népbíróság felállítását is.

83 1945. május 23-ig 848 földhöz juttatottat tartottak számon. 49 tulajdonostól összesen 3133 kh-t koboztak el. 17 db 100-200 kh-s birtokot osztottak fel.

84 1948. március 31-ig 1154 igénylő 13 526 kh-t kapott.

85

1945 tavaszán alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport, amely elsősorban rizstermeléssel foglalkozott és 1945 márciusában 25 taggal 350 kh-n gazdálkodott.

86 Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar is jelentős átalakuláson ment át. 1945 májusában megalakult az első kisipari szövetkezet, a 45 segédet és munkást egyesítő Cipész KTSZ. Ugyancsak 1945-ben jött létre a földművesszövetkezet is. A szeptember 9-én tartott alakuló ülésen 412-en jelentek meg.

88

1949-ben került sor a téglagyár, a malmok (Kása malom, Fábián malom, Kabai malom, Hungária malom) államosítására több más kisebb üzemmel együtt. 1950 januárjában pedig állami vállalatként működött a Bereki Üveggyár.

89 Ezek csak a folyamat kezdetét jelentették, később mind a mezőgazdaság, mind a kereskedelem és az ipar teljes egészében átalakult, s megváltoztatta Karcag egész társadalmi és gazdasági képét. 6. Első említésekor szabad kunjogú hely volt. Erre utal különben a szállás utótag is a település nevében. 1567-ben társadalmi megoszlásáról is képet alkothatunk. Ekkor 44 telkest és 12 zsellért írtak össze, azaz inkább jómódú hely, kevéssé éles társadalmi megoszlással. Ekkor megemlítésre kerül 2 kapitány is, ami azt igazolja, hogy társadalma a többi kunsági községhez hasonlóan katonai jellegű volt.

90 1571-ben Kiss Balázs bíró nevét jegyzik fel a törökök.

91 1699-ben 70 adózóképes gazdát írtak össze, kik jelentős állatállománnyal rendelkeztek. Leggazdagabb közülük a Kenderesről ide származott Cseke György, akinek 5 lovát, 4 ökrét, 6 fejős tehenét, 12 növendék marháját, 40 birkáját, 14 bárányát, 9 disznaját és 3 malacát írták össze.

92

1713-ban, midőn a Rákóczi-szabadságharc elmúltával visszatért polgári népessége, 73 földes gazdát, 9 asszonyt, özvegyet, 28 15 év feletti fiút és leányt írtak össze.

93 Ugyanekkor az összeírás itt élő nemesekről nem tett említést.

94 A redempcióban 573 család vett részt, de mindenki nem tudta idejében letenni a redempcionális összeget, ezért később törölték őket a redemptusok közül. 1766-ban 141 redemptust tartottak számon, de megemlítettek 10 elszegényedett redemptus családot is. Úgy tűnik, hogy Karcagon az elszegényedési folyamat gyorsabb volt, mint más nagykun településeken. 1766-ban 55 irredemptus család neve is feljegyzésre került. Az irredemptusok azonban nem voltak teljesen vagyontalanok. A leggazdagabb redemptus Csőreg Benedek (a Csőreg család már 1571-ben is itt élt) 41 ökröt, 51 tehenet, 11 lovat, 140 juhot birtokolt, a leggazdagabb irredemp. tus Kiss Péter pedig 6 ökröt, 7 tehenet mondhatott magáénak.

95

1786-ban a Bácskába kiköltöző családok csökkentették a szegényebb lakosok számát, s ez némileg levezette a társadalmi feszültséget. II. József összeírásában részletezve találjuk meg az egyes társadalmi rétegeket. Az itt szereplő kategóriák mutatják a kun társadalom sajátos viszonyait. Parasztot, azaz jobbágyot nem találunk, polgároknak nevezik a redemptus gazdákat. A zsellérek száma alacsony, ők az irredemptusok. 1713-ban még nem élt itt nemes, ezzel szemfcen 1786-ban 382 armalistát jegyez fel az összeírás. Minden bizonnyal a redempció lehetőségei vonzották őket ide, de itt nem élveztek külön jogokat, azonosak voltak a többi polgárral jogaikban. Valószínű, hogy közülük sokan az irredemptusok közé tartoztak.

96 pap 3 nemes 382 tisztviselő 13 polgár 945 paraszt i polgár és paraszt örököse 609 zsellér 479 egyéb 235 szab. katona 3 1-17 éves sarjadék 1088 Összesen: 3757 nők 3479 jogi népesség 7236