Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

398 KARCAG adása szerint „pusztai rókát" (vulpes corsac) jelent, amely belső Ázsiában, veszedelmes, bátor ragadozónak számít. A Karcag név ingadozó helyesírása azzal áll összefüggésben, hogy az összeíró magyarok később pedig maguk a kunok sem értették már a kun nyelvet, s nem kötötte a hangalakot az etimologikus értelmezés. Hosszú időn át hozzá kapcsolódott az Űjszállás utótag, amely végleg csak a XIX. század második felében vált le róla. Az Újszáílás megnevezés a település többszöri megülését, odébb költözését fejezi ki.

28 3. A régészeti lelőhely megnevezése nélkül került elő Karcagról neolit leletanyag, rézkori emlékekre bukkantak a Villogó és a November 7 tsz gyümölcsöse területén. A Karcag-Zádor nevű határrészen őskori bronz raktárlelet került elő a századfordulón, szarmata leletek szintén lelőhely megnevezése nélkül kerültek be gyűjteményekbe Karcagról. Avar leleteket találtak az Ecsegzug és a Bugyogó-halom, illetve a Magyar-telek (?) nevű részen, Árpád-kori leletek kerültek elő a Kápolnahalom, Tilalmasi ÁG (volt Tót-tanya melletti halomról), s középkori emlékek származnak a Bocsa III., Ágota-halom és Asszonyszállás nevű határrészekről.

29 Néprajzi jellemzői: Utcás település kiterjedt tanyavilággal, pásztorszállásokkal. Kuriális jellegű parasztházak, lopott tornácos szegényparaszt házak. A tanyákon tüzelős ólak voltak. Társadalma igen tagolt; jelentős gazda, kisparaszti, napszámos és kubikos réteggel. Fejlett volt tanyai és legeltető nagy állattartása (szarvasmarha, juh), valamint gabona és kukorica termesztése; továbbá kisipara (szűcs, szűrszabó, csizmadia, fazekas, szíjgyártó, tímár, malom). Híresek voltak állat- és kirakodó vásárai. Jellemző volt a módos gazdák suba, a pásztorok cifraszűr viselete, nőknél a kisbunda és hímzett ködmön. Szokásaik közül a nagypénteki, húsvéti, lakódalmi és disznótori szokások, a köri balak, mulatságok (iparos, gazda, 48-as kör, munkáskör) a kiemelkedőek. Néphitüket a táltoshit; a tudós pásztor, ördöngös kocsis hiedelemköre jellemezte. Egykor jelentős volt a pásztorművészet. Erős kun öntudatuk volt.

30 4. Karcag nevét - mint települését - csak igen későn, 1506-ban találjuk feljegyezve. Ekkor kétségtelenül jelentős kun település, Kolbászszék része. Kun jellegére nevén kívül utal az 157 l-es török defter néhány kun eredetű vagy kunokra utaló neve is (Csöreg, Baktur, Kun).

31 A Karcag személynév azonban már korábban feltűnik. 1407-ben említi egy oklevél Joannes Karczagh királyi kiküldöttet, aki a hegyesegyházi birtoklási perben szerepel. Hegyesegyház Kunhegyessel azonosítható, így valószínű, hogy- ő lehetett a mai Karcag névadója.

32 Györffy György szerint a névadó Karcagh már 1330 körül élt.

33 A régi Karcag nevű település a mai Karcagtelke nevű határrészen lehetett, de később lakói arrébb költözhettek, s ekkor nyerhette a település a Karcagújszállása nevet. Mándoki Kangur István úgy véli, hogy téli szállás lehetett a megülés idején Karcag, s csak később vált faluvá. Az a feltételezése azonban, hogy Karcagújszállás a török pusztítás nyomán helyet változtató falu új neve lenne, időrendileg nem állja meg a helyét, mert 1506-ban már ezen a néven szerepel.

34 A török támadások minden bizonnyal 1552. év után, Szolnok elestével érintették először érzékenyebben Karcagot. 1567-ben ugyanis 73 telkéből 29 állt üresen.

35 1576és 87 között tovább csökkent a lakosság, a telkek száma 73-ról 32-re fogyott.

36

1571-ben a legnépesebb nagykun település volt a környéken, 56 felnőtt férfi lakosával és 55 házával, templomával.

37 A tizenötéves háború menekülésre kényszerítette lakóit, 1618-ban Forgách Zsigmond nádor az elpusztult kun községek között említette.

38

1616-ban indult meg újranépesedése. 1633-ban már tornyot építettek, 1636-ban Eperjesen harangot öntettek, 1647-ben 14 másik nagykunsági településsel együtt fizették adójukat, de az összes település közül Karcag fizette a legtöbbet.

39 Népe tehát nemcsak visszatért, hanem a Nagykunság legjelentősebb településévé is vált. 1683-ban a tatárok feldúlták Karcagot, Harsányi Ferenc nevű prédikátoruk is fogságba esett, s hazatérve valószínűleg ő írta a tatárdúlásról szóló siralmas éneket.

40 Lakói azonban nem mind estek fogságba, s pusztultak el, hanem sokan visszatértek. 1685-ben Kölgyesi Balázs nevű lelkészükről tudunk, tehát ekkor már a református egyház szervezete kiépült. 1686-ban Veber Dániel császári komisszárius felhatalmazta a karcagiakat, hogy az adófizetés elől elszökött lakosokat bárhol megtalálják, erővel hazavigyék.

41 Véleményünk szerint Karcag lakói korábban - ha be is fogad-