Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZSZENTANDRÁS 379 kalmas, filoxéramentes talajának köszönhető. Legelőjét szinte teljesen felszámolták, így tanyai állattartás folyt, amely elsősorban bika tenyésztésével vált híressé már az 1920-as években.

55 Az állattenyésztés adatai 1852-től:

56 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db szarvasmarha 34 1040 1464 1164 2040 1859 1770 1301 ló 14 119 645 664 513 368 401 270 juh 203 207 120 297 259 51 62 sertés 3195 3177 3926 3766 4138 5252 10166 A községgé válás után lényegében már kialakult az az állatstruktúra, ami a mai napig is jellemzi a települést. A juhtartás jelentéktelen, csupán szüretre tartottak néhányat levágás céljára. A sertések száma jelentős volt, s ez az utóbbi évtizedben megháromszorozódott. Ebben a nagyüzemi és a termelőszövetkezetek mellett felvirágzó háztáji sertésállomány is benne van. 1960-ban 1313 db szarvasmarha volt még magánkézen, azaz a termelőszövetkezetek még ilyen állománynyal nem rendelkeztek. A sertésekből viszont csak 5993 db volt magánosoké, azaz kb. fele az akkori állománynak.

57 8. Iparára 1925-ből rendelkezünk először teljesebb adatokkal. Ekkor 2 csizmadia, 9 cipész, 10 kovács, 11 férfiszabó, 1 női szabó, 2 bognár, 2 kádár, 1 pék, 1 borbély, 2 asztalos, 1 mészáros, 1 cukrász, 6 ács, 1 bádogos, 1 szikvízgyártó, azaz összesen 51 iparos élt a községben.

58 Tehát jellegzetesen a mezőgazdaságot kiszolgáló, s bizonyos helyi szolgáltatásokat teljesítő iparosok voltak. Jelentős háziiparában a férfiak kosárfonással, a nők fehérneműhímzéssel foglalkoztak elsősorban. Két nagyobb ipari üzeme volt a két gőzmalom.

59 1925-ben 3 vegyes bolt, 6 kocsma, 2 vendéglő volt a községben. Említést érdemel heti piaca és évi két vására.

60 Tejtermékeit a Jászszentandrási Tejszövetkezet értékesítette.

6

1 A háború alatt egyik malmát leszerelték, a másikat 1949-ben államosították. A Vegyesipari KTSZ 1950-ben alakult, mely 1952-ben 18 taggal működött.

62 1946-ban a Tej szövetkezetet, s a korábban négy, szövetkezeti alapon működő szeszfőzdéjét újjáalakították.

63 1960-ban 1 állami ipartelepe volt, a jászberényi Sütőipari Vállalathoz tartozott, s 2 főt foglalkoztatott. 1960-ban 107 főt egyesített a Vegyesipari KTSZ, amely ekkor borbély, asztalos, cipész, szabó és kovács részleggel rendelkezett. Ugyanekkor működött még 17 kisiparos is. 1960-ra a kiskereskedelmi boltok száma 9-re, a vendéglátóipari üzemegységek száma 4-re emelkedett. Ezek összesen 23 kereskedelmi dolgozót foglalkoztattak.

64 9. 1875-ben épült az első római katolikus iskola.

65

1925-1926-ban építettek két 1 tantermes iskolát, 1926-ban pedig egy 2 tantermest a Felső-tanyán, amelyekhez tanítói lakások kapcsolódtak. Később a Telek-tanyán, majd 1928-ban a Csorda-járás nevű határrészen létesült új, kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskola.

66

1925-ben 5 tanteremben 9 tanerővel, 1935-ben 10 tanteremben 10 tanerővel folyt a tanítás.

67 Ez az állapot lényegében 1950-ig nem változott. Ugyanaz az 5 iskola, azaz egy belterületi, és 4 tanyán lévő iskola látta el az oktatás feladatát.

68

1946-ban 3 római katolikus iskola nem tudott működni tárgyi feltételek hiánya miatt, ezért állami támogatást kaptak.

6

.

9

1950-ben átalakítással egy 20 férőhelyes óvodát létesítettek, 1955-ben pedig egy új 2 tantermes iskolát építettek. 1960-ban 5 általános iskola működött 17 osztályteremmel, amelyekben 27 tanerő 667 tanulót oktatott. Ebből külterületen 181 tanuló járt iskolában. Az óvodában 2 óvónő 33 gyermeket nevelt.

70 Az oktatás feltételeinek javulása is hozzájárult az államosítás mellett abJioz, hogy emelkedjék az iskolázottsági szint:

71