Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZSZENTANDRÁS 377 A község egyetlen nagyobb ipari üzeme a Gábor Albin-féle gőzmalom volt, ezt 1949-ben államosították.

44 Az első termelőszövetkezet megalakulása jelentette 1950-ben a község társadalmi átalakulásának kezdetét. 6. A településre az árokszállási gazdák rajzottak ki, mivel viszonylag itt földbőség volt még a századfordulón is, s társadalma bizonyos fokig függetlenül a jászsági hagyományoktól, a redemptus-irredemptus megkülönböztetés nem volt olyan éles, mint a falu vagy város közösségében bentélők körében. 1910-től figyelemmel kísérhetjük a foglalkozási megoszlást:

45 keresők 1910 1949 1960 mezőgazdaság ipar kereskedelem közlekedés közszolgálat és szabadfoglalkozású véderő napszámos házi cseléd egyéb 839 2471 1875 66 168 291 18 25 47 2 6 36 15 46 3 6 27 12 57 178 összesen: 1988 2773 2427 A mezőgazdaság vezető szerepe végig megmaradt, csupán az eljáró munkások száma növekedett meg az „ipari" kategóriában, illetve az „egyéb" részben a közigazgatási dolgozók, s az idesorolt nyugdíjasok miatt. A mezőgazdaságból élők összetétele a birtokviszonyok bemutatásának segítségével érthető meg.

46 Jelentős a birtokosok számának növekedése 1910-1935 között. Az I. világháború után csak házhelyet osztottak, összesen 22-t. A Nagyatádi-féle földreform nem érintette a települést. Valójában birtokaprózódás, a különélő nagycsaládok szétköltözködése és új termőterületek bevonása növelte a birtokosok számát.

47 A birtokviszonyok, éppen mert nem régi település, még viszonylag egészségeseknek mondhatók 1935-ben is. A földreform során 1945. május 29-ig 100 igénylő kapott földet, és mindössze 2, összesen 35 kh-nyi birtokot vettek igénybe, mivel feloszt-,