Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászszentandrás 1. Szolnok megye északi részén, Heves megye határán fekszik. Talaja nagyobbrészt fekete agyagos, réti talaj, de jelentős a homokos terület is. Élővize nincs.

1 1960-ban lakóinak száma: 5032, népsűrűsége: 113,5, határterületének nagysága 7703 kh, lakóépületeinek száma: 1428.

2 2. 1423: Szent-András

3

, 1433: Zenthandrás

4

, 1570 körül: Zenth András

5

, 1580: Zenthandrás

6

, 1727: Szent-András

7

, 1749: Szent-András

8

, 1799: Szent András

9

, 1852: Szent-András

10

, 1879: Szent-András

11

, 1895: Jász Szt(Szent)András

12

,1910: Jászszentandrás

13

. A mai köznyelvi használatban: Szentandrás. Háromtagú szóösszetétel: a) Jász-: vő. Bevezető, b) -szent-: korai átvételünk valamelyik szláv nyelvből, ahol hasonló jelentéssel élt.

14 c) -andrás: a görög Andreasz „férfias" jelentésű név átvétele latin nyelvi közvetítéssel.

15 A XIII-XIV. századtól jelenik meg a templomi védőszent nevéből keletkezett községnév.

16 3. A település területéről lelőhely megnevezés nélkül 1 db római császárkori pénz került elő, valamint szarmata eredetű tárgyakat gyűjtött itt össze Hild Viktor a századforduló tájékán. Ugyancsak ő adott át a szolnoki múzeum gyűjteménye számára egy pontos lelőhely nélküli honfoglaláskori aranygyűrűt. Nagyobb mennyiségű honfoglaláskori leletanyag került elő az 1950-es években Kaposvári Gyula ásatása során a Jászszentandrás-Járás tanya nevű lelőhelyről.

17 Néprajzi jellegzetességei: Laza szerkezetű tanyás település. Tornác nélküli vágyogházak deszka házvéggel. Nádas, farazatos ólak. Jelentős volt a harmados és feles paraszti, valamint vándormunkás rétege. Jellemzője a különélő nagycsalád. Jelentős volt a tanyai állattartása (szarvasmarha) is. Jászsági suba és szűr, fekete-barna hímzett női ködmön, fehér singéit főkötő jellemzi a helyi viseletet az I. világháborúig. Elterjedt szokás volt a pendzsomozás (citerás tanyai bál) és a bakfázékdobás. A garabonciás és boszorkányhit ma is fellelhető. Balladás és históriás énekek elevenen éltek. Torba Lajos tudós ember, Bata Mihály, Dudás Marcella, Barna Mihály gyógyító emberek más falvakban is ismertek voltak.

18 4. 1399-ben az egri káptalan birtoka,

19 1423-ban Zsigmond király az árokszállásiakat Szentandrás használatától eltiltotta.

20

1433-ban még mindig faluként jegyezték fel. Ekkor a fényszarusi és a négyszállási jászokat,

21 1459-ben pedig az árokszállásiakat és négyszállásiakat tiltották el a község határának igénybevételétől.

22 Nem tudni mikor vált pusztává a település. Tény, hogy a XV. század közepén már lakatlan volt. Hiányzik mint falu valamennyi XVI-XVII. századi öszszeírásból is. 1570 körül is az egri káptalan pusztájaként jegyezték fel.

23 A török alatt az árokszállásiak folyamatosan igénybe vették területét, s erre való tekintettel a XVII. században -1666-ban és 1677-ben -Wesselényi nádor, illetve a kamara megengedte nekik a puszta további birtoklását.

24 1711-ben Kada Pál gyöngyösi szolgabíró levelet intézett az árokszállásiakhoz, hogy a ius armorum (a fegyverrel szerzett föld joga) összegét, amit 1703-ban felvettek, fizessék ki, mert különben Szentandrás pusztát, illetve bérletét másnak adják. Az árokszállásiak 1703-ban maguk fizették ki a pusztáért a ius armorum összegét.

25 Hosszú levelezés folyt annak érdekében, hogy a pusztát az árokszállásiak végleg megszerezzék. 1727-ben bérelik ugyan, de a váci káptalan az egri káptalant vezeti be birtokosaként Szentandrás pusztának.

26 Végül 1750-ben sikerült végleg megszerezni a pusztát az árokszállásiaknak, amikor Matkó és Kömpöc pusztákkal elcserélték.

27 Ettől kezdve megindult benépesedése, bár egyelőre még kevés az állandó lakosa, s nincs szervezett közigazgatása.

28