Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZLAD ANY 369 10. A község lapos fekvése és a Miller mocsarai miatt egészségtelen levegőjű hely volt a lecsapolásokig. A lakosság ásott kutakból ivott, de az 1920-30-as években már több fúrott kútja is volt. 1958-ig 15 artézi kutat fúrtak a belterületen, valamennyi közkút volt. 1960-ban építettek egy 100 m

3 víz befogadására alkalmas víztornyot, amely lehetőséget nyújtott a vízellátás tökéletesítésére. Ez szükséges is volt, mert 1960-ban már csak 6 közkút volt alkalmas a vízellátásra.

95 1879-ben egy orvosa és egy gyógyszertára volt, s önálló egészségügyi körzetet képezett.

96 1906-ban egy községi orvos, egy gyógyszerész és 4 bába látta el a közegészségügyi szolgálatot.

97 1925-ben két magánorvos is letelepedett a községben.

98

1915-1933 között a vöröskeresztnek helyi fiókja is működött, majd megszűnésekor az 1933-ban megalakult Stefánia Szövetség vette át feladatát.

99 Az 1930-as években az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság szervezésében az asszonyok és lányok számára egészségügyi és betegápolói tanfolyamot rendeztek.

100

1960-ban 3 körzeti orvosa és 2 védőnője volt a községnek. A későbbi években épült modern egyemeletes orvosi rendelőjében, a körzeti rendelőn kívül fogászat, laboratórium, gyermekorvosi szakrendelő, csecsemő- és terhesgondozás kapott helyet. Felépült a község új gyógyszertára is.

101 Már a múlt század második felében is volt szociális otthona a községnek (akkor „szegényházinak nevezték). A múlt század végén a községi orvos: Izsó Lajos, kúriaszerű lakását özvegye: Ozoróczky Mária 1919-ben a Szegényházra hagyta. Minthogy a lakóház a község főjegyzői lakása lett, az ápoltakat a melléképületben helyezték el. 1946-ban az épületet rendbehozták, s teljes egészében szociális otthonná alakították át. 1960-ban 58 férőhellyel és teljes orvosi ellátással működik.

102 Villanyvilágítást a község 1929-ben kapott, amikor a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. távolsági vezetékét itt is kiépítették. 1960-ban a közvilágítást már 190 lámpahely biztosította. Belterületi úthálózatából (43 km) ekkor még csak 7 km-nyi, járdahálózatából azonban már 29 km-nyi volt kiépítve. Sporttelepe 1920-ban létesült 6 holdnyi területtel, amelyen lődombot, futball, kézilabda és futópályát alakítottak ki. A felszabadulás után öltözővel, kis erdős résszel egészítették ki.

103 dr. Szabó István-ár. Szabó László