Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZLADÁNY 367 Vezető szerepet játszott a szarvasmarhatartás, de 1952-ig jelentős a ló és juhállomány is. A juhok száma Bene-puszta önállósulásával megapadt. Ettől kezdve a sertések száma nőtt, s ez további fejlődést mutat részben a háztáji állomány, részben pedig a termelőszövetkezetek nagyüzemi sertéstenyésztésében. 8. Az 1705. évi összeírás szerint a község „szűkölködik pedig fa, vízimalmok, és szőlők nélkül".

68 A múlt században azonban 3 szélmalmot is építettek, kettőt a Vásártéren, egyet a Bajcsigödör szélén.

69 A lecsapolások után megnövekedett gabonamennyiség szükségessé tette, hogy nagyobb teljesítményű, modern malmokat is építsenek. A századforduló tájékán épült Antal Sándor gőzmalma, amelyet az 1930-as évek végén lebontottak. A másik malom, a Lázár Istváné a Rékasi úton állott és a II. világháború idején elpusztult. A Szálai-féle gőzmalmot 1949-ben államosították, amelyik ma is működik.

70 Az első céh 1817-ben alakult meg, jelezvén, hogy már ekkor jelentősebb ipara volt Ladánynak:

71 1852 1817 1817 önálló vegyes céhes iparag 1879 1925 iparosok száma 6 4 5 6 3 2 ! g t 1 1 s 1 2 ) 7 takács + 38 csizmadia + kovács + 80 szűcs + szabó + asztalos cipész faragó kerékgyártó szíjgyártó tímár kalapos hentes molnár összesen: 118 35 260 1925-ben 2 fűrésztelepe és 3 malma volt.

72 1828. május 18-án I. Ferenc négy országos vásárt adományozott városi ranggal együtt Ladán ynak, 1876-ban azonban városi rangja megszűnik, de a vásártartási joga megmaradt.

73 1925-ben 4 országos vására s egy hetipiaca volt. 30-^40 vegyesbolt, 10 rőfös, 6 gabona-, 2 fakereskedés, 14 kocsma, egy kávéház, 2 szálloda állt a lakosság szolgálatában. Az iparban foglalkozók számát ugyanekkor szakmai részletezés nélkül 260-ban adja meg a forrás, de ebben nyilván benne vannak az akkori kisipari kereteket meghaladó üzemek dolgozói is.

74 A felszabadulás után lényegében erre a bázisra épült a fokozatosan kialakuló szocialista ipar és kereskedelem. Az állami ipart a már említett malom mellett a Jászberényi Sütőipari Vállalat két helyi üzemegysége jelentette 1960-ban 21 dolgozóval. Több vállalat Jászladányban nem létesült, s így az ipari munkások Szolnok és Jászberény üzemeiben kerestek munkaalkalmat.

75

1951-ben 47 taggal megalakult a Vegyesipari, a következő évben 35 taggal az Épületszerelő Ktsz. 1960-ban a statisztika már csak a Vegyesipari Ktsz-t említi 134 taggal, 514 részleggel. A magánkisiparosok száma erre az időpontra már 17 főre csökkent. 1948-ban megalakult az FMSZ, melynek 1960-ban már 27 boltja és 6 vendéglátó üzemegysége gondoskodott a lakosság igényeinek kielégítéséről.

76