Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászladány 1. A Jászság legdélibb települése, a Zagyva és a Miller között fekszik. A községmag távol van az élővíztől. Talaja kötött, fekete agyag. Vizei: Miller vagy Mély-ér.

1

1960-ban lakóinak száma: 8841, népsűrűsége: 95,3, határterületének nagysága: 16115 kh, lakóházainak száma: 2386.

2 2. 1067: Fodor Ferenc szerint valószínű, hogy ekkor említik először.

3 1399: Ladán

4

, 1409: Ladán

5

, 1550: Jász Ladán

6

,1555: Jaz Ladán

7

, 1567: Jaz Ladán

8

, 1699: Jász Ladán

9

, 1713: Ladán

10

, 1799: Ladány és Jász Ladány

11

, 1828: Ladány

12

, 1852: Jász-Ladány

13

, 1879: Jász-Ladány

14

, 1895: Jász-Ladány

15

, 1910: Jászladány

16

. Kéttagú szóösszetétel: a) Jász-: vö.: bevezető, b) -ladány: valószínű, magyar törzsi névből keletkezett helynév. Kizárólagosan Ladány törzsről, törzsi név voltáról még bizonyítékok nincsenek, így jelentése is ismeretlen.

17 3. Rézkor: lelőhely nélkül (bodrogkeresztúri kultúra). Ezenkívül a község területéről gyér számú szórványleletet regisztrált Hild Viktor múlt század végétől vezetett Régészeti Naplója. 2 db lelőhely nélküli római császárkori pénz és a Jászladány-11. dűlőből származó 1 db avar korsó került be Hild Viktor gyűjteményébe.

18 Néprajzi jellegzetességei: Egykori kertes, ma tanyás település. Tornácos, szögletes oszlopos házak, fűrészelt díszítéssel, tanyáiban tüzelős ólak. Társadalma élesen elkülönült gazdákra, iparosokra és kubikosokra. Jelentős tanyai állattartása volt. Viseletét a jászsági bársony főkötő, barna hímzésű ködmön jellemezte. A szokások közül a betlehemezés, nagyszombati Jézus keresés, pünkösdölés, aprószenti korbácsolás, lakodalmi, farsangi alakoskodás, disznótori kántálás, köri bálák, farsangi utcás bálák (poceta, búgó bál) voltak nevezetesek. Hitvilágában erős táltosés lélekhit és halott kultusz volt. Szűcs Marci („a ládányi ember") táltosnak tudott léleklátó és gyógyító, Rideg Jóska, Fordi cigány gyógyítók voltak.

19 4. Fodor Ferenc szerint feltehető, hogy eredetileg besenyők lakták.

20 Mivel nevének eredete tisztázatlan, de XI-XII. századi névadásra utal, feltehető, hogy a jászok előtt már lakták. 1399-ben nem derül ki jász minősége az, oklevélből, ám az is bizonyíthatatlan, hogy a Semsey illetve a Chirke családok, mint községet bírták volna. Valószínűbb, hogy ezeknek csak részbirtokaik voltak itt.

21 1550-ben a törökök mint régóta a jászokkal együtt adózó jász települést írják össze, nem igazolható tehát az, hogy a Fekete vagy a Szeles család az 1550-es években birtokként kezelte volna az egész falut.

22 Népességének alakulása:

23 > a) Év: 1550 1567 1699 1715 19 férfi 15 telkesjobbágy 4 zsellér 15 gazda 40 család Év: 1720 1745 1760 1766 38 gazda 128 redemptus 162 redemptus 175 redemptus 53 irredemptus 56 irredemptus 7 inquilinus