Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 35 dasági szerepe maradt meg (közlekedési, kereskedelmi). A volt Külső-Szolnoki részeket azonban nem vonhatta magához, mert a város jövedelmét a kincstár élvezte, gazdasági vonzása a környékre nem volt, s nem tudott a terület adminisztratív éí kulturális központjává válni.

78 Az egyházi közigazgatási hovatartozást lényegében a reformáció módosította. Megyénk területén már a XVI. század közepén elterjedt a reformáció, leginkább a Tiszántúlt érintve, s kevéssé terjedve ki a Jászságra. A tiszántúli községek Debrecen vonzáskörébe tartozva a XVIII. században betagozódtak a tiszántúli egyházkerületbe. A XVI. században Mezőtúr külön református egyházszervezeti központ volt Túri Traktus néven.

79 A katolikus települések a már korábban ismertetett rendszer szerint a váci és egri egyházmegye részei voltak. . A XVII. század végén és a XVIII. század első felében egyes települések hivatalosan is megkapták azokat a városi jogokat, amelyeket már korábban gyakoroltak (Karcag, Szolnok, Jászberény). A XIX. század első harmadában a napóleoni háborúk konjunktúrájának hatására megnövekedett a kézművesség szerepe (hadseregellátás) és ezért az állam is szorgalmazta a céhek alapítását, támogatta a kézműipart. Ez többek között abban is megnyilvánult, hogy I. Ferenc sorra várossá emelt kisebb településeket is (mezőváros), a vásártartási joggal, ipari kibontakozás lehetőségét ígérve. Elsősorban a jászsági és kunsági települések voltak alkalmasak arra, hogy elnyerjék ezt a rangot. De kívülük más települések is mezővárosi rangot, vásártartást szereztek (Törökszentmiklós, Cibakháza). Több település tudott is élni újonnan szerzett rangjával (Jászárokszállás, Kunszentmárton, Kisújszállás, Törökszentmiklós), s ezzel környezete központjává emelkedett, más települések viszont még nem voltak alkalmasak arra, hogy nagyobb területeket láncoljanak magukhoz, s valóságos várossá váljanak. Ezek csak névleg voltak városoknak minősíthetők (Cibakháza, Jászfényszaru, Tiszafüred). 1848-49-es szabadságharcban a Jászkunság népe reguláris hadsereggel községekre kimért kontingens (fegyveres gyalogos és lovas katona állítás) szerint vett részt. Hasonló lebontásban járult hozzá a szabadságharchoz anyagilag is. Megyénk többi részében inkább a toborzás jár eredménnyel.

80 A jobbágyfelszabadítás után hosszan tartó huzavona kezdődött a korábban használt földek birtokjogáért a földesúr és a volt jobbágy között.

81 Az 1848-49-es szabadságharcot követő évtizedben átmenetileg felborult a korábbi közigazgatási keret is. Minimálisra csökkent a kiváltságos kerületek önállósága, megnövekedett Szolnok város szerepe, s ez lényegében előrevetítette azt a képet, amelyet 1872-1876 között Szolnok megye megalakulásakor a valóságban is létrehoztak.

82 A jobbágyfelszabadítás és a jászkun közigazgatás megnyirbálása oda vezetett, hogy a jászok is feladták korábbi elveiket, s az új viszonyokat megértve parcellázni kezdték pusztabirtokaikat. Ez részben nagyobb szabású tanyásodáshoz vezetett, másfelől megkezdődött a kiskunsági puszták benépesítése, majd faluvá szerveződése, végül elszakadása az anyaközségektől.

83 Ez az állapot végleg megpecsételte a Jászkun Kerületek sorsát, s előkészítette Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulását. Az 1876. évi XXXIII. t. c. alapján hozták létre az új vármegyét Szolnok központtal 5 járással, 9 rendezett tanácsú várossal és 50 községgel.

84 Ez a megyekeret a továbbiakban már kevéssé változott, az 1890-es évek közepén a tényleges állapotok figyelembevételével több település elveszítette korábbi városi rangját (Jászárokszállás, Kunszentrnárton, Kunhegyes), több sűrűn lakott külterületből önálló községet hoztak létre (Jászszentandrás, Kuncsorba, Mesterszállás, Rákóczifalva). A következő nagymérvű átrendeződés az 1950-es években következett be, amikor elsősorban tanyaközpontokból szerveztek új településeket. 1945 után így jött létre 17 új község a megye területén (Jászboldogháza, Kengyel, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Jászivány, Kungyalu, Martfű, Örményes, Rákócziújfalu, Szandaszőlős, Szászberek, Tiszatenyő, Cserkeszőlő, Jászágó, Kétpó, Mezőhék, Tiszaörvény).

85 Változott a megye területe is. 1945-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Tószeg, Újszász és Zagyvarékas községeket, 1950-ben Heves megyéből Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaőrs, Tiszaörvény, Tiszaszőlős és Nagyiván községeket, Bé-