Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZKISÉR 345 maga Rákóczi is Jászkiséren tartózkodott főhadiszállásával együtt, hogy itt szervezze meg újabb nagy, elsősorban a Jászságra és Eger-Gyöngyös vidékére, annak anyagi erejére támaszkodó hadjáratát. A fejedelem Kiséren bormagazinokat állított fel, ahol március 26-án 672 icce bort adtak el, illetve 93 icce égetett bort 900Ft értékben.

43 Innen intézett levelet Rákóczi a jászokhoz és kunokhoz, a rájuk kirótt 600 köböl gabona beszolgáltatása miatt.

44 Kisér a redempcióban Móricgátja pusztát váltotta meg saját határán kívül, ám ez rövidesen Lacháza tulajdona lett, s helyébe Pálos pusztát kapta. 1749-ben a nádor Pálos pusztákat Árokszállásnak és Apátinak adta, Kisért pedig pénzzel kárpótolta. 1749,1750 és 1754-ben folyamodtak újra Pálosért, de nem sikerült visszaszerezniük.

45 A szomszédos, elpusztult Kürt falu helyét használták 1763-ban, s perre is sor került emiatt, végül 1778-ban sikerült bérbe venni ezt a területet.

46 A megtelepedett katolikusoknak templomuk még nem volt. Pusztakürttel együtt egyházilag Apátihoz tartoztak 1769-ig. 1765-ben a katolikusok részére temetőt jelöltek ki, 1769-ben az első plébános ünnepélyes beiktatásakor Dósa Pál jászkun kapitány biztosította az ünnepi istentisztelet zavartalan lefolyását, majd több évre királyi biztost rendeltek ki a plébános védelmére. 1773-ban épült fel a katolikus templom, amely 1906-ig állt, akkor újat építettek helyére.

47 A református templom kőépülete 1700 körül épülhetett, valószínű a Rákóczi szabadságharc vallásilag nyugalmasabb időszakában. Tornyot azonban csak 1771-ben kapott.

48 1785-ben a község szegényebb néprétegéből sokan - csatlakozva Kunhegyes és Kisújszállás mozgalmához - ki telepedtek a Bácskába az ott akkor még lakatlan kincstári pusztákra.

49 A határ vízjárta részének, a Tisza és a Miller állandó kiöntéseinek szabályozására, korai ármentesítésére is terveket készítettek, s 1777-ben Pusztakürt területén két gátat emeltek. 1793-ban Baky Mihály mérnök készített aprólékos terveket a határ ármentesítésére. Több helyi érdekű gátat emeltek a XIX. sz. első felében, s ezzel növelték szántóterületüket. 1825-ben Tóth András kerületi mérnök dolgozott ki újabb terveket a meglévő gátak továbbfejlesztésére.

50 Kisérnél 1777-1846 között mintegy 17 km-nyi összefüggő helyi védvonalat alakítottak ki a Tisza megújuló árvizei ellen.

51 Kisér később önálló társulatot is hozott létre a Tisza szabályozására, s e társulat központja lett. (Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat.) I. Ferenc 1818-ban városi rangot adományozott Kisérnek, s vele együtt 4 országos vásárt is évente. Két hetivására is volt az ekkor igen élénk forgalmú és erős gazdasági terjeszkedést mutató községnek.

52