Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 33 kor óta a váci egyházmegye része, addig a megye északi része igen változó e tekintetben.

64 A mai tiszafüredi járás, illetve Szajol, Törökszentmiklós, Kisújszállás vonalától északra eső terület Kemej vármegye része volt. A megye határait pontosan ma sem ismerjük, de déli határa az említett vonal lehetett, míg az északi Bartalos Gy. szerint a Kis Árok (a Csörsz árokkal párhuzamosan futó árokrendszer) nyomvonalával azonosítható. Ez a megye áldozatul esett a tatárjárásnak, s később nem szervezték újjá a kunok betelepítése miatt. Egy ideig még Kisheves, illetve Kisszolnok néven szerepelt, majd megoszlott területe az ekkor létrejött Heves megye Külső-Szolnok megye és a Nagykunság között.

65 Mivel a jászokat a ferencesek térítették meg, a Jászság egyháziközigazgatásilag az egri püspökséghez tartozott. Igaz, a váci egyházmegye Jánoshida, Alattyán révén e területbe is benyúlt.

66 A világi és az egyházi közigazgatás tehát nem fedte egymást. Legállandóbb e tekintetben a váci egyházmegye területe, s igen változó az egri egyházmegye. A jászok kezdettől fogva szorosan kötődtek az egri egyházmegyéhez. Az egyházi és világi közigazgatási rendszer különbsége más irányú orientációt hozott létre, s ezért van az, hogy Szolnok megye 1876-ban létrehozott területe igen eltérő kultúrájú részekből áll. Szolnok megye történetének jelentős fordulópontja volt a tatárjárás, majd a jászok és kunok betelepítése. A két újonnan betelepült, idegen etnikumú nép olyan kiváltságokat kapott, amelyeknek a birtokában szállásterületük szinte külön birodalommá szerveződhetett. Már IV. Béla is komoly kiváltságokat adományozott a betelepített idegeneknek, és ezeket IV. László 1279. évi privilégium levele tovább fokozta, s méginkább megerősítette.

67 A jászokra és kunokra ez az oklevél egyetemesen vonatkozott, noha benne a jászokról nem történik említés külön. Tudjuk, hogy a jászok a kunoknak alávetett, inkább földműveléssel foglalkozó segédnépei voltak.

68 Ezzel mindkét nép számára azonos feltételeket teremtettek, s azok megindulhattak az önállósulás útján. A jászok hamarabb alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz s fejlettebb gazdasági rendszert, települési hálózatot hoztak létre, mint a főleg állattartó kunok. Külső-Szolnok megyét a jászok elzárták a Felvidéktől, majd kiváltságaik birtokában versenytársai lettek a régebbi magyar településeknek. A kunok pedig eltérő életmódjukkal zárták el az északra és keletre vezető utakat s csökkentették Szolnok város, s egyáltalán Szolnok megye életlehetőségeit. Még a XVI. század elején is kockázatos volt ezen a területen idegennek mozogni. Szolnok megye sorsa a török időkben teljesedett be. Bár 1552-ben kiépített vára ismét megnövelte jelentőségét, mivel a terület stratégiai központjává vált, a vár török kézre jutásával Szolnok megye önálló léte hosszú időre megszűnt.

69 1569-től kezdve az országgyűlés határozata értelmében átmenetileg KülsőSzolnok megyét Heves megyéhez csatolták. Ekkor egyesült egy közigazgatás alatt először a mai Szolnok megye Tisza-menti része. A törvénycikk szerint az egyesülés csak a bíráskodásra vonatkozott. Ebből azonban idők folyamán gazdasági és közigazgatási kapcsolat is kifejlődött.

70 Szolnok és a Jászság, valamint a Nagykunság népe hol Egerhez, hol Gyulához adózott, s végleg csak Gyula 1566. évi eleste kapcsolta adózás szempontjából is a területet Egerhez. Szolnok elestekor nemcsak a magyar közigazgatás szűnt meg, hanem hamarosan kialakult a török közigazgatás körvonala is. Ez meg is maradt a török kor végéig, csupán a főhatóság változott: Eger 1596-os elestével az egri vilajetbe tagozódott be mind a hatvani, mind a szolnoki szandzsákság. Szolnok ugyanis - khász birtok lévén - szandzsáksági székhely lett, s a régi Szolnok megye, Bihar, s a további hódításokkal egyre növekvő területek tartoztak hozzá. A Szolnoktól északra eső, a Tisza jobb partján elterülő részek már Hatvan elestekor (1544) a hatvani szandzsákságba tagozódtak be, sőt Jászberényben a XVI. század utolsó harmadában külön török bíróság is alakult (kádi hivatal), amely azonban a XVII. század elejére megszűnt.

71 Szolnok megye török kori története a hadak mozgásával a népesség elfutásával, visszatérésével jellemezhető. Ezeket a népesedés című fejezetben már tárgyaltuk. A török kor történetéhez még annyit kell hozzátennünk, hogy a Jászság és Nagykunság, amely 1323-tól kezdve külön irányba fejlődött, azonos jogállásuk miatt összekapcsolódott a tudatban, s már a török időkben