Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
336 JÁSZJÁKÓHALMA fényképész pék kenyérsütögető hentes és mészáros takács. Összesen: 53 1 2 5 2 5 4 2 51 140 A táblázat adataiban csak a kisiparosok szerepelnek, hiányzik belőle a malomipar, mely itt jelentős volt. 1836-ban szárazmalmot építenek községi költségen a meglévő vízimalom mellé. 1874-ben pedig gőzmalmot, amelyik 1925-ben 5 munkást foglalkoztat. 69 1925-ben nagyobb üzemként két fatelepet tartanak nyilván.™ 1927-ben - a gőzmalmot áramszolgáltatásra átállítva - vezették be a villanyt. 1867-ben kér a község vásártartási jogot. Hármat kért, de hosszas huzavona után 1868-ban csak kettőt engedélyeztek és egy hetivásárt. 1925-ben már három kirakodó és egy hetivására volt. 71 Ugyanekkor 11 szatócs üzlet és 6 kocsma van a községben. 72 A felszabadulás után 1946-ban, március hónapban alakult meg a Földművesszövetkezet, átvette a Hangya kereskedelmi szerepkörét, majd 1950-ben vendéglőt, vasboltot, vegyesboltot és cukrászdát is üzemeltet. 1960-ban már 10 vegyesboltja és 4 vendéglátó üzemegysége szolgálta a lakosság megnövekedett igényeit. 73 Az 1945-ben megalakult kisipari szövetkezetek közül csak az asztalosoké maradt meg. 1952. november 20-án Vegyesipari ktsz alakult kovács, szabó, szíjgyártó, szobafestő, kerékgyártó részlegekkel. 1960-ban asztalos és cipész ktsz működött 77 taggal. Ekkor még igen nagy a magánkisiparosok száma: 167. Különösen ismertek az asztalosok és cipészek jó minőségű termékei. Állami ipari üzeme nem volt. 74 9. 1550-ben a községben diákot is említenek, mint írástudó embert. 75 1705-ben kezdték vezetni az anyakönyvet. 76 1767-ben állapították meg az iskolamester konvencióját, s ekkor még egy tanítót alkalmaztak. 77 Palugyay I. szerint 1852-ben két osztályú római katolikus elemi iskolája volt két tanítóval. 78 1879-ben egy iskolaépületben három tanteremben három képesített tanító oktatott. 79 1874-ben az ekegyárat alapító Gubicz András végrendeletében óvoda-alapot létesít s az óvoda nemsokára meg is kezdte működését. 80 1894-ben egy-egy első és második osztályú fiú és leány elemi iskola működött. Ezt bővítették 1925-ben, amikor két beltelkes házat vásároltak meg, hogy az iskola telkét növelhessék. 81 1925-ben már 8 tanteremben, 8 tanerővel folyik az oktatás. Ugyanezen épületben - községi kezelésben - iparos tanonc iskola is működött két tanteremben 4 tanerővel, és egy gazdasági ismétlő iskola 4 tanteremben 8 tanerővel délutánonkénti oktatással. Az alapítványi óvodában egy helyiségben egy óvónő foglalkozott a gyermekekkel. 82 1927-1930 között épült fel a külterületen a Kapitányréti és a Varjasi tanyai népiskola, l-l tanteremmel és tanítói lakással, mindkettőben l-l tanító oktatott. 83 Felszabadulás után az iskolák államosítása az elöljáróság és a Nemzeti Bizottság egyhangú határozatával történt meg. A tantestület 8 tagja mindössze azt kéri, hogy korábbi egyházi esküjük alól mentsék fel őket. 84 1950-ben még a felszabadulás előtti épületekben folyt az oktatás. 85 1960. október 15-én avatták fel az új, 3 millió forint költséggel épült, 4 tantermes iskolát a község belterületén. így ez évben a község 3 általános iskolájában 18 tanteremben és egy tornateremben 29 tanerő végezte az oktatását 540 általános iskolásnak (57 tanuló kültelki). 86 1895-1951 között a községben összesen 21 társadalmi kör és egyesület működött hosszabbrövidebb ideig. Közülük jelentősebbek voltak: Római-katolikus Olvasókör (1895-1948); Iparos Olvasókör (1906-1949); Gazdakör (1912-1949); Polgári Olvasókör (1906-1926). Nemcsak a belterületen, de a tanyai iskolákban is alakítottak olvasóköröket. 87 A községben szerkesztették
