Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

334 JÁSZJÁKÓHALMA 2226 kh 338 tag 560 kh 39 tag 542 kh 44 tag 1444 kh 201 tag 409 kh 47 tag 446 kh 43 tag 943 kh 117 tag 412 kh 22 tag 2943 kh 365 tag 2193 kh 282 tag gazdaságok megteremtése ígért kibontakozást. 1949. dec. 1-én 14 taggal, 75 kh-on alakult meg a „Béke", 1950. március 2-án 23 taggal 652 kh-on a Petőfi, és 1952. március 17-én 51 taggal, 790 kh-on a Kossuth Tsz.

57 1953. Béke mg. termelőszövetkezet Kossuth mg. termelőszövetkezet tPetőfi mg. termelőszövetkezet 1955. Béke mg. termelőszövetkezet Kossuth mg. termelőszövetkezet Petőfi mg. termelőszövetkezet 1957. Béke mg. termelőszövetkezet Kossuth mg. termelőszövetkezet 1961. Béke mg. termelőszövetkezet Petőfi mg. termelőszövetkezet A jákóhalmiak maguk is felismerték a közös gazdálkodás előnyeit, s a Jászság területén elsőként hoztak létre jelentős közös gazdaságokat.

58 Ha ezek talán túlszervezettek is voltak, mégis megteremtették a kollektív gazdaság kereteit, s rövid visszaesés után talpra is álltak. A kollektív munka gondolata nem volt ismeretlen a településen, mert 1945. április 9-én már megalakult az asztalosok szövetkezete, majd 1945. július 15-én a Bőripari Munkások Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete.

59 Ez a település ilyen sajátosságával kiemelkedett a Jászság egészéből. 7. 1357-ben már határvillongása van Berénnyel a szántóföldek miatt, s a község földművelő jellege már ekkor is kétségtelen.

60 Mivel a Jászság egy summában adózik a XVI-XVII. században, csak későbbi időszakból vannak adataink a gazdálkodás szerkezetéről:

61 Év: 1699 1713 gabona vetés 294 kila 518 kila árpa vetés 113 kila 614 kila zab vetés 20 kila 23 kila szőlő nincs szarvasmarha 442 db 231 db ló 38 db 52 db juh (kecske) 96 db 472 db 201 db 75 db Mindkét összeírás szerint meglehetősen kevés a lakosság száma is, ezért ilyen alacsonyak az állatszámok és a bevetett területek. Figyelemre méltó 1713-ban a nagy mennyiségű árpával bevetett terület - bár nem tudni mi okból - de ehhez nem társul megfelelő nagyságrendű állatállomány. A kis vetésterületet indokolja viszont az egyéb növényeknél - amint Bél M. írja - „sok árvíznek van kitéve."

62 Minden bizonnyal ezért került sor 1795-ben a Tárna vizének szabályozására, egy hosszúságában 1000, szélességében 5 ölnyi csatorna elkészítésére Jákóhalma, Berény és Dósa községek összefogásával. Ez lehetővé tette, hogy kiterjesszék a szántóterületet a legelő és rét rovására. Bedekovich L. szerint a XVIII. század végén még kétnyomásos művelési rendszer volt.

63 így a megszerzett négyszállási határrész hasznosítható lett, s mellette az állattartás céljait a kiskunsági Szt. László puszta biztosította. Ezt nemcsak legeltették, hanem kaszálták is és szénáját felhozták az anyaközségbe, sőt már ekkor gabonát is termesztettek a pusztákon.

64