Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZJÁKŐHALMA 331 Nem alakult sem Munkáskör, sem 48-as Kör, amelyek a szegényebb rétegeket egyesítették volna. A katolikus egyház erősen hatott a szegényebb lakosságra is. Bizonyítják ezt a nagyszámú katolikus társaságok, egyletek

38

1919. március 21-én alakult meg a Munkástanács majd a Direktórium. Tagjai: Csöke Antal, Dudás László, Helm Gyula, Szűcs József, Fülöp János, Barna József, Kiss László, Juhász Ferenc, Simon József, Bércesi László, Farkas István.

39 1919. április 15-én leváltották Dohy Gábor jegyzőt, s helyette a Munkástanács Helm Gyulát ajánlotta. Helm Gyula javaslatot tett a Munkástanácsnak posztógyár létesítésére. A javaslatot elfogadták, de nem valósulhatott meg.

40 A jelentős számú kisiparos réteg is fokozatosan kiszabadult a gazdák és az egyház befolyása alól, s különösen megszaporodtak a forradalmi események, amikor 1919. július 6-án Csöke Antal lett a direktórium elnöke. A bevonuló román csapatokkal együtt a volt főjegyző terrorcsapattal tért vissza. Ekkor Csöke Antalt letartóztatták, s háromévi börtönbüntetése során gyógyíthatatlan betegséget szerzett, és 1925-ben meghalt.

4

' Az ellenforradalom csak terrorral tudta féken tartani az 1919-ben már határozottabbá vált haladó társadalmi mozgalmat. Mivel csak paraszti birtokok voltak, a Nagyatádi-féle földreform során csak néhányan, öszszesen 19 kh földet kaptak, azt is jórészt más községek határában, ezenkívül 41 házhelyet juttattak.

42 Ez még enyhíteni sem tudta a társadalmi feszültséget. A község 1944. november 15-én szabadult fel, súlyos páncélos harcok közepette.

43 A felszabadulás újra szóhoz juttatta az 1919-es kommunistákat. 1944. november 22-én részvételükkel megalakult az MKP helyi szervezete, és titkára Blaskó István lett. 1945 márciusában már 220 tagkönyvet adtak ki.

44 Az MKP kezdeményezi április 26-án a főjegyző leváltását, a községi vezetés demokratizálását.

45 A háborús események során csak a község két hídja és néhány lakóház rongálódott meg, ellenben az állatállomány nagy kárt szenvedett, s a németek sok lakást kifosztottak.

46 A nagygazda réteg a községben erős volt és még a felszabadulást követően is a hangulatot ők igyekezték befolyásolni. A gazdák községbeni befolyását azonban a földosztás erősen csökkentette a következő években. A község jelentős számú kisiparos rétege egyre öntudatosabb, haladó gondolkodású lett. Ezért egyrészt az MKP, másrészt a Szociáldemokrata Párt már 1945 áprilisában kezdeményezhette az első kisipari termelőszövetkezetek megszervezését.

47 6. Már első említésekor jász jogú település. Idegeneknek csak részbirtokuk volt a községben. 1550-ben papját és deákját említik, s azt, hogy két juhos gazdának 225 juha volt.

48 A XVIXVII. századi források nem adnak betekintést a község társadalmába. 1699-ben 2 nemest és 35 gazdát írtak össze, zsellért egyet sem. Tehát az egész társadalom ekkor még egységesnek és viszonylag jómódúnak volt tekinthető.

49 1745-ben 101 gazda váltott földet a redemptióban.

50 1766-ban pedig már kialakult a redemptio eredményeként megszerveződött új társadalmi struktúra, 138 redemptus gazda, 46 irredemptus, 4 inquilinus élt Jákóhalmán. A leggazdagabb redemptus Kovács Mihály szenátor 24 ökröt, 24 tehenet, 8 lovat, 68 birkát, a leggazdagabb irredemptus Hartányi Mihály pedig 4 ökröt, 3 tehenet tartott.

51 1786-ban a következő kép rajzolódik ki:

52 pap nemes tisztviselő polgár polgár örököse zsellér egyéb 1-17 éves sarjadék szabadságos katona összesen: nők jogi népesség 1 26 13 162 138 202 41 307 1 891 . 830 1721