Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászivány 1. A Jászság legkeletibb községe, Heves megye határán, távol az élővizektől. Talaja réti agyag.' Lakóinak száma 1960-ban: 1163, népsűrűsége: 29,4, határterülete: 6865 kh, lakóépületeinek száma: 311.

2 2. 1466: Ivany

3

, 1501: Ivány

4

, 1550: Heves Iváni

5

, 1643: Heves Ivan

6

, 1799: Heves Ivány

7 (puszta), 1852: Heves-Iván

8 (puszta), 1950: Jászivány (község)

9

. Kettős összetétel: a) Heves-: Heves megye nevéből, mivel 1750-ig Heves megyéhez tartozott. Jász-: 1950-től, midőn kiszakadt Jászapátiból (vö. bevezető).

10 b) -ivány: A magyar János név igen korai, ma már nem használatos becéző alakjából alakult földrajzi név: Ivános - Jovános alakból rövidüléssel keletkezett.

11 A szóvégi ny nyelvjárási sajátosság. A környék népe palatalizálja a szóvégi n-et más esetekben is: István - Istvány, Kálmán - Kálmány. Az újabban átvett orosz Iván név hasonlóan az Ivanos - Jovanos alakból származik, és csak véletlen a hangtani és alaki egybeesés.

12 3. Szarmata: szórvány lelet, helyhez nem köthető, ugyancsak innen származik néhány római császárkori pénz is.

13 Néprajzi jellegzetességeiben Jászapátihoz hasonlít, minthogy lakói onnan települtek. Csupán abban tér el, hogy a tanyás település, a laza szerkezetű községmag nem teremt zárt közösségeket, s más életformát eredményez. Építkezését tornác nélküli házak jellemzik, s jellegzetes építménye a farazatos, tüzelős ól. Lakosai jászapáti gazdák és nincstelenek (tanyás minőségben) voltak. Gazdálkodásukat a tanyai állattartás jellemezte. Ünnepeken, ha Jászapátiba mentek be, jászsági hímzett főkötőt, színes hímzésű ködmönt viseltek a nők, a férfiak jászsági subát, de szűrt is. Szórakozásaik közül kiemelkedett a disznótori kántálás és a tanyás citerás bál. Eleven volt a garabonciás és boszorkányhit, a táncélet (citeraszóra) és a népdal, ballada, história. Vincze Feri és Jász András állatgyógyítók ismertek voltak.

14 4. 1501-ben, mint a Palóczy család faluja, lakott hely, s még 1550-ben is 55 férfit ír össze a török.

15 Ezután a falu elpusztult, ezért az egri vár 1567-es összeírásából hiányzik, s általában a kisériek és az apátiak használták határát.

16

1670-ben Kisér és Hevesiván között határbejárás történik, mert az akkor már régebben lakott Hevesiván pereli egyik határrészét Kisértől (Hajmai nevű határrész, amit Kakastónak és Barattyusnak is neveztek).

17 A falu ekkor az egri káptalan tulajdona. 1680 körül, valószínűleg a tatár betörésekor elpusztult, s nem telepedett újjá. Az egri káptalan maga adta bérbe 1717-ben, 1724-ben, 1726-ban, 1729-ben l-l évre az apátiaknak a már puszta területet, amelyre azonban igényt tartott Kisér is.

18 Apáti tehát, mint lakatlan, puszta területet szerzi meg az egri káptalantól 1750-ben Matkó és Kömpöc pusztákért.

19 A mai népessége lényegében Jászapátiból települt ki.

20 1869 1880 1890 1900 1910 746 788 840 878 1135 1920 1930 1941 1949 1960 1092 1132 1190 1131 1163