Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
310 JÁSZFÉNYSZARU bírójától átvett. 45 1949 áprilisában a Hatvan környéki tavaszi hadműveletek érintik a községet. Az osztrák sereg a Galga völgyétől Fényszaruig foglal először állást, majd amikor Hatvanból kiverik őket Aulich seregei Fényszarun vonultak keresztül. Harcok a község közvetlen környékén nem voltak. 45 Jászfényszaru, annak ellenére, hogy nagyszámú agrárproletariátusa volt, nem mondható erős agrárszervezkedést mutató településnek. Ennek egyik oka, hogy a megalakuló szervezetek, még a 48-as kör is, a katolikus egyház égisze alatt működött (Jászfényszarui Katolikus 48-as Gazdakör, 1913). 47 A XX. század elején azonban létrejönnek az önálló szocialista szervezetek is. 1902-ben egy rendőri jelentés szerint az MSZDP-nek már hatása van a fényszarusiakra a jászberényi Testvériség nevű szervezeten keresztül. 48 1907 nyarán azután megalakul az MSZDP helyi szervezete is Szűcs István, Turjányi Béla és Borbély Sándor vezetésével. A szervezet gyűléseit a tagok lakásán tartotta. 49 Kiemelkedő alakja volt a helyi munkásmozgalomnak Tóth István, aki az I. világháború éveiben ismerkedett meg a falusi munkás és iparoskörben a marxizmussal, a marxista irodalom szorgalmas tanulmányozásával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban résztvett és hazatért volt hadifoglyok részletesen beszámoltak az Oroszországban történt változásokról akiktől Tóth István is tájékoztatást kapott. 50 A mezőgazdaság nagy munkaerőhiánnyal küzdött és több éven át foglyok és katonai alakulatok végezték el a nagy nyári munkákat a harctéren lévők helyett. 51 1918. október 31-én jut el a községbe a forradalom híre. November 4-én a jegyzőt elzavarják, s a helyiek kérésére az alispán hivatalosan is felmenti állásából. Még ezen a napon megalakult a Nemzeti Tanács Márkus János igazgató-tanító vezetésével. 52 Április 6-án alakul meg a Munkástanács 50 taggal, elnöke Netzkó Mátyás pékmester, majd a Direktórium is létrejött és elnöke Tóth István lett és tagja a járási Munkás-paraszt tanácsnak is. Öccsével Tóth Balázzsal együtt szervezik meg az új közigazgatást, s ők azok, akiknek vezetésével felszámolták a község határában (tanyákon) szervezett kulák-lázadást. 53 1919. április 24-én megalakul a KMP helyi szerve, s a párt 1919. júniusában 60 tagot számlál. Tóth István és öccse, illetve Netzkó Mátyás radikális intézkedéseket hoznak, amelyek az erős katolikus nevelést kapott faluban nem találtak mindig megértésre. Elveszik és szétosztják a paróchia földjeit, kisajátítják az egyik lelkészi lakot közcélokra. 1919. május 1-ét nagy tömeg látványosan ünnepelte, de zavarta az ünnepséget a Szolnok környékéről idehallatszó ágyúzás. 54 Augusztus 1-én a községbe bejöttek a románok, Tóth Istvánt több társával együtt letartóztatják, megkínozzák és a börtönben szerzett betegségében (tüdőbeteg) szabadlábra helyezése után nemsokára meghalt. 55 Emlékét a Szolnok megyei Tanács székházában emléktáblán örökítették meg. 1944. november 17-én szabadult fel a község. A harcok következtében a község két hídja elpusztult, s több lakóház szorult újjáépítésre. 56 1944. november 22-én a jászfényszarui szovjet városparancsnok kinevezte a 34 fős polgárőrség vezetőjét, amelynek 14 kisgazdapárti tagja volt. 1945. március 12-re összetétele megváltozik; 18 kommunista, 7 parasztpárti és 9 pártonkívüli alkotja ezt a fontos szervezetet. 57 1945. január 21-én alakult meg az MKP. 58 1945. március 20-án
